Szent András templom

A község legnagyobb műértéke az Árpád –kori Szent András plébániatemplom. A Szőcei Róm. Kat. Plébánia (Szombathelyi Egyházmegyében, 1777. előtt a Győri Egyházmegyében) a legkorábbiak egyike. Filiái: Hegyhátszentjakab, Őrimagyarósd, Szaknyér, korábban Felsőjánosfa is. A templom felújításához kapcsolódó teljes körű falkutatás és régészeti feltárás során (1998-99-ben) ismertté vált a műemlék múltja és rejtett értékei. Eszerint három jelentős építési periódust mutat.

A XIII. században épült romanikus stílusú templom kisméretű hajót és egyenes záródású szentélyt foglalt magában. A XV. században Mátyás király korában Szelczey Miklós Vas vármegye alispánja a szentélyt és az oldalfalakat lebontatta és gótikus stílusban megnagyobbítva újjáépítette. A gótikus szentély a nyolcszög öt oldalával záródik. A hajó vízszintes mennyezetet, a szentély csúcsíves boltozatos kapott, amelyet tégla mérőműves bordák tartottak. A szentély három zárófalán egy-egy romanikus stílusjegyeket is mutató gótikus ablak készült. A középsőn ma is megvan a tégla mérőműves csúcsdísz. A gótikus falak külső támpillérekkel épültek. A torony alatt kőbélletes csúcsíves kaput nyitottak. A XVII. században evangélikusok használták a templomot, majd 1733-ban visszakapták a katolikusok és a beszakadt boltozatú szentélyt barokk stílusban csehsüveg boltozattal látták el. Ekkor készült a délnyugati szentélyablak helyén lant alakú barokk ablak, melyet később elbontottak, de nyomai a falban felismerhetők. A déli sekrestye és az északi kápolna mai alakjában a XIX. század más-más korszakában épült.

A legutóbbi renoválás során a római katolikus Egyházközség láthatóvá tette a műemléktemplom építési sorrendjét, stílusjegyeit és műértékeit. Eszerint: a torony és a nyugati homlokzat egy-egy szakasza eredeti XIII. századi, romanikus, az oldalfalak és a szentély XV. századi gótikus. A lebontott román oldalfalak és a szentély a templom új terrakotta padlózatán bemutatva láthatók. Ugyancsak a Mátyás király korabeli oltár téglaalapja is. A belső falakon gótikus ülőfülkék nyomai és a gótikus pasztofórium találhatók. Egyedi érdekességei is vannak a templomnak. A nyújtott szentély padlózata alatt téglából épített kripta van a XVIII. század második feléből. Lakói: egy fiatal édesanya, a koporsó rézverete szerint: Thekintetes Andaházy Anna, és három csecsemő koporsója. A déli falon egy befalazott gótikus ajtó, amelyet később kisebbre vettek és feltehetően a gyászmise után a halottak kivitelére használtak („halottak kapuja”). Mellette a déli oldalfal mentén Ossarium volt a XVI-XVIII. századból.

A templom körül volt Árpád- kori temetőből előkerült csontokat és koporsómaradványokat temették el ide és föléje, a templomfalához illesztve épületet húztak. (Ossarium=csontház, csonttemető.) Tisztelet az ősöknek, kegyelet a porladó emberi testnek!

A nyugati homlokzaton kettő, a déli falon egy romanikus résablak van eredeti formájában a gótikus falon. A kapu mellett balról, a torony külső falában, térdmagasságban egy kiálló nagy fekete kő látható. Ez a szégyenkő! Szent István király törvénye szerint, aki a templomban rendetlen viselkedésével megzavarta a szentmisét, azt ki kellett vezetni a templom udvarába és ott vétkéért szégyenkeznie kellett. Ritka helyen található már a szőceihez hasonló kőtérdeplő. Ugyancsak nyugati homlokzaton, a toronytól északra van egy romanikus eredetű kőpad, a koldus padja. A középkori falu népe így is gondoskodott a falu szegényéről, a nyomorékról, hogy itt adtak neki alamizsnát.

A régészeti kutatást és feltárást P. Hajmási Erika, a szombathelyi Savaria Múzeum régésze, a helyreállítást a szőcei Róm. Kat. Egyházközség vezette. A templom új szentélyberendezést és kőkeresztelő kutat kapott, valamint a patrónus, Szent András apostol képét a szentély középső ablakán üvegfestményen, amely Perlaki József üvegfestőművész munkája. A régészeti leletek egy része, valamint az ásatás során a templom belsejében talált 9 ezüstpénz és Mátyás király aranyforintjának fényképe a kápolna belső falán kiállítva látható.

A templom ősi búcsúja Szent András apostol ünnepén, november 30-án van (azt megelőző vasárnap tartják). Új patrónusokat és búcsút a 2000. jubileumi szentévre kapott Szőce község Boldog Szent András és Szent Benedek a zoborhegyi remeték személyében. Ők Szent István király kortársai voltak a Nyitra melletti kolostorban. Az első magyarországi szentek közé tartoznak. Ünnepük és az új szőcei búcsú napja júliusban van. Szőce község felújított ősi templomával tette tiszteletét az ezredfordulón a Megváltó Jézus Krisztusnak és az ezer éves államiságát ünneplő Magyarországnak.