Szent Flórián templom

A település területe már a honfoglalás kora előtt lakott hely, a falu első írásos említése 1272-ból való Zelch néven. Területének jelentős része a veszprémi püspökség uradalmához tartozott, másik felét a Dobosi, később a Gyulaffy, végül az Eszterházy család birtokolta. Utóbbiak hatása meghatározó, hiszen a török kor utáni elnéptelenedett település újranépesítése (1741-től) is a családhoz köthető. A fejlődés a 18-19 században folyamatos.

A honfoglalás és államalapítás után a településsűrűség jóval nagyobb volt a mainál, ennek köszönhetően Szőc község területén is legalább két faluval kell számolnunk. Erre a felszíni leletek és a ma is álló templom utal. Ezek közül csak Szőcre vonatkozó okleveles adataink vannak, a másik település nevét sem ismerjük. A falu első okleveles említése 1272-ből ismert, ekkor Zelchként szerepelt, Tátika várának tartozékai között. 1332-ben nem találjuk a pápai tizedjegyzékben, amely tény nem jelenti egyértelműen a falu elpusztulását. Ezt bizonyítja az is, hogy bő száz évvel később Chapo János fia Péter nevű plébánosát ismerjük a falunak. A 16. században Csobánc várának tartozéka, így a falu birtokosai a Gyulaffyak, akik 1669-ben eladták az Esterházy-családnak, akik a későbbi századokban a falu földbirtokosai maradtak.

A falu déli szélén kisebb, elkülönült emelkedésen áll a középkori eredetű templom. A római katolikus templomot a betelepített német ajkú lakosság építette 1760 és 1770 között a középkori román kori templom romjain, részben annak köveiből. Általános külső és belső kialakítása egyszerű barokk jegyeket mutat. Félköríves, keletelt szentélyét három támpillér erősíti. Diadalívvel elválasztott alacsony szentélyét egyszerű dongaboltozat fedi. Hasonló boltozata van a templom északi oldalához épített kis sekrestyének is. A hajó újabb építésű vagy átépített. Ugyanígy a templomtornyot is később építhették hozzá.

A templomot állítólag egykor kőkerítés vette körül, azonban ennek napjainkban a felszínen semmi nyoma, a meglevő „falcsonk” inkább lehetett támfal, semmint templomi körítőfal. Betonból készült védőkoronája is erre utalhat. Régészeti adatunk nincs a templom körüli temetkezésekre, azonban analógiák alapján mindenképpen feltételezik ezt a szakemberek. A templomot az 1760-as, 1770-es években Szent Flórián tiszteletére szentelték fel.