Kis-kő

A Kis-kő Szilaspogonyból vagy Bárnából érhető el a legkönnyebben.
Szilaspogonyba Salgótarjánból Cereden át vagy a 23. számú útról Pétervásáráról Istenmezején át juthatunk el. Szilaspogonyból a község nyugati kijáratán át a mélylápi dózerúton, mintegy 2 km után érjük el a Kiskő területet. Bárnából a Vadicsa tetőn át szekérúton és gyalogösvényen (3 km) közelíthető meg.

A Kis-kő bazaltja a Medves-Ajnács-kői bazaltvidék keleti szélén az erdővel borított területen alig észlelhető, mely csak 25-30 méterrel emelkedik ki a környezetből.

A 381 m magas bazaltkúpon hajdan vár állhatott. A területen előkerülő cserépmaradványok és a földsánc ma is felismerhető részei azt bizonyítják, hogy a sziklatömb védett emberi településül szolgált. Arra nincs adatunk, hogy ki és mikor építette a várat és azt sem tudjuk, hogy milyen volt és mikor pusztult el.
A Kis-kő rétegvulkán, ahol a tufatakarót a láva áttörte. A lávában egy nagyméretű gázhólyag jött létre. Ebből maradt vissza a 12 m hosszú, 5 m széles sziklaüreg. A csepp alakú, megnyúlt üreg valódi lávabarlang.

A vulkáni működés itt is tufaszórással indult és a láva homokos agyagon keresztül jutott a felszínre. A barlangba eredetileg nem lehetett bejutni, csupán a tetején volt egy szűk nyílás, de azon ember nem fér keresztül. Elődeink kincsekről szóló szájhagyományokat őriztek, úgy hitték, hogy a törökök kincseket rejtettek a járhatatlan üregbe.

A szájhagyomány arra késztette báró Kemény Gejza tarnavölgyi földbirtokost, hogy 1909-1910 táján három pogonyi bányásszal a déli oldalról mesterséges járatot vágatott a barlangba. A nagyon hitt és óhajtott törökök kincse nem került elő, de azóta a bejáraton át könnyen bejuthatnak a sziklaüregbe.

A védett területen még további két üreget találtak a kutatók. A híres üreg alatt egy 2,2 m hosszú és 0,4 m magasságú álbarlangot és egy 8 m hosszú és 1,6 m magas bányavágatot is sikerült azonosítani. A sziklán aranyos fodorka, hólyag-páfrány, édesgyökerű páfrány tenyészik.