Szigligeti Arborétum

A kastélyparkot, akárcsak az épületet, számos irodalmi, képzőművészeti alkotás megörökítette már. Nem csoda, hiszen a 10 hektáros, tájképi kertben sétálót első látásra elvarázsolja a természet megannyi csodája.

BükkfákA park létesítése a kastély építésének időszakára nyúlik vissza. A kert legmélyebb részén a Tapolca patak közelében találhatók a legöregebb, 200-250 éves tiszafák, fehér nyárfák, vadgesztenyék, kocsányos tölgyek, hársak, bükkök, platánok. A XIX. század második felében ezeknek a környezetébe kezdtek fenyőféléket és más örökzöldeket telepíteni. A kert virágkorát az Esterházyak alatt, a múlt század ’20-as, ’30-as éveiben élte. Területét kétszeresére bővítették, bécsi, pozsonyi, budapesti faiskolákból négy világrész egzotikus fenyőféléivel, örökzöldjeivel telepítették be az új részeket, minek következtében az ország egyik legnagyobb fenyőgyűjteménye jött itt létre. A fajok száma elérte az 520-at, melyből 150 körül volt a fenyőfélék száma, Papp József 1967-ben végzett felmérése szerint.

FenyőkA gazdag gyűjteménnyé fejlesztett arborétumot értékei miatt 1954-ben az Országos Természetvédelmi Hivatal védetté nyilvánította. 1997 óta fokozottan védett terület. A tájba illeszkedő kert a romantika jegyeit hordozza. Váratlanul felbukkanó erdei virágszőnyegek, rétek, dombok, fasorok, romok, sziklakert, rózsakert, üvegházak, remetelak, nádassal, íriszekkel körülvett tavacska, patak, hidak, lugasok, kerti pihenőhelyek várják az ide látogatókat, melyek mind-mind a természet és a civilizált ember kiegyensúlyozott kapcsolatát szimbolizálják.

SziklakertA kert északi végében 8 kőoszlopon álló kerti pihenőhely (filagória) található, lila akáccal befuttatva, melyhez kőlépcső vezet kovácsoltvas korlátokkal. Az egykori konyhakert végében, a patak partján álló szivattyúház mellől, valamint a tó patak felőli oldaláról kitűnő rálátás nyílik a - tájképi kertek építésénél „kötelező rom” - szigligeti várra. A parkban az értékes növényeken kívül jelentős műalkotások is helyet kaptak, mint pl. Pátzay Pál térplasztikája (Törölköző nő), Borsos Miklós Primavera című szobra, valamint a Bölöni Györgyöt ábrázoló műalkotás.