A kastélyt tóthi Lengyel Krisztina (1782-1814) és báró Puteani Vencel (1779-1810) fia, báró Puteani József (1811-1869) építtette az 1840-es évek elején, aki édesanyja halála után 1830-ban vette át a szigligeti birtokok kezelését. 1835-ben feleségül vette Zarka Paulinát, a házasságból négy gyermek született, Róza (1836-1919), Ödön (1840-?), Géza (1847-1920) és Vilma 1850-?). Szigligetet a tóthi Lengyel és a Puteani családok közel 400 évig birtokolták, ebből 82 év a bárói családhoz köthető. Ezek a földbirtokosok nagymértékben hozzájárultak a falu fejlődéséhez, az akkori gazdaság kialakításához. A kastély mai formáját 1912 után nyerte el, mikor Puteani Géza kénytelen volt eladni az ősi kastélyt, mert a vagyonát ,elpazarolta, lovakra és nőkre költötte. A birtokokat Gróf Esterházy Pál (1861-1932) vette meg, ezután teljes átalakulás jellemezte a gazdaságot és a kastélyt, majd halála után özvegye, Deym Izabella birtokolta az orosz csapatok szigligeti bevonulásáig. A második világháború után rövid ideig mezőgazdasági szakiskolaként működött.
A kastély 1952 óta, Bölöni György Kossuth díjas író, publicista kezdeményezése nyomán irodalmi alkotóházként működik, jelenleg a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. kezelésében. Megnyitásától a magyar irodalom számos, kiemelkedő egyéniségének volt kedvelt alkotó és pihenőhelye. Örkény István, Zelk Zoltán, Kassák Lajos, Nemes Nagy Ágnes, Kolozsvári Grandpierre Emil, Esterházy Péter, Szabó Magda, Kertész Imre, Nagy László, Vas István, Tatay Sándor, Palotai Boris, Pilinszky János, Tímár György, Németh László, Fekete István, Lázár Ervin, Somlyó György, Weöres Sándor, Károlyi Amy, Déry Tibor, Bella István, Füst Milán, Göncz Árpád töltött rövidebb-hosszabb időt falai közt. Napjainkban is olyan jelentős személyiségek látogatják, mint Gergely Ágnes, Ágh István, Marsall László, Garaczi László, Háy János, Kántor Péter, Radnóti Sándor, Békés Pál, Makk Károly, Vámos Miklós, Csaplár Vilmos, Szemző Tibor, Dobai Péter. Az ifjabb író-költő nemzedékből Varró Dániel, Harcos Bálint, valamint a József Attila Kör nyári tábora keretében ide látogató több mint száz fiatal író-költő, műfordító.
Az irodalmárokon túl, az 1970-es évektől egyre több festő, szobrász, iparművész, fotóművész, zeneszerző is látogatja az alkotóházat. 29 db vendégszobájával, 10 000 kötetes könyvtárával, saját konyhájával, éttermével, teraszaival, kilátó tornyával, közösségi helyiségeivel, természetvédelmi oltalom alatt álló parkjával, kedvező árakkal és szívélyes vendégszeretettel várja vendégeit.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
A kastély 1952 óta, Bölöni György Kossuth díjas író, publicista kezdeményezése nyomán irodalmi alkotóházként működik, jelenleg a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. kezelésében. Megnyitásától a magyar irodalom számos, kiemelkedő egyéniségének volt kedvelt alkotó és pihenőhelye. Örkény István, Zelk Zoltán, Kassák Lajos, Nemes Nagy Ágnes, Kolozsvári Grandpierre Emil, Esterházy Péter, Szabó Magda, Kertész Imre, Nagy László, Vas István, Tatay Sándor, Palotai Boris, Pilinszky János, Tímár György, Németh László, Fekete István, Lázár Ervin, Somlyó György, Weöres Sándor, Károlyi Amy, Déry Tibor, Bella István, Füst Milán, Göncz Árpád töltött rövidebb-hosszabb időt falai közt. Napjainkban is olyan jelentős személyiségek látogatják, mint Gergely Ágnes, Ágh István, Marsall László, Garaczi László, Háy János, Kántor Péter, Radnóti Sándor, Békés Pál, Makk Károly, Vámos Miklós, Csaplár Vilmos, Szemző Tibor, Dobai Péter. Az ifjabb író-költő nemzedékből Varró Dániel, Harcos Bálint, valamint a József Attila Kör nyári tábora keretében ide látogató több mint száz fiatal író-költő, műfordító.
Az irodalmárokon túl, az 1970-es évektől egyre több festő, szobrász, iparművész, fotóművész, zeneszerző is látogatja az alkotóházat. 29 db vendégszobájával, 10 000 kötetes könyvtárával, saját konyhájával, éttermével, teraszaival, kilátó tornyával, közösségi helyiségeivel, természetvédelmi oltalom alatt álló parkjával, kedvező árakkal és szívélyes vendégszeretettel várja vendégeit.