Zrínyi Vár

A vár alaprajza a többszöri átalakítás ellenére még ma is jellegzetesen képviseli a XVI. századi földvárak típusát. A négy olasz bástyaszerű és a mintegy 6 méter magas és 3 méter széles várfalak 6 katasztrális hold, szabálytalan négyszög alakú területet zárnak körül. A várfalak mellett keletről, nyugatról, délről széles földtöltések emelkednek, majdnem a falak magasságáig.

Az északi oldalon kazamaták húzódnak. A déli várfal közepén nyitott, íves párkányzatú pavilon emelkedik. A bástyákat a törökök építették a vár elfoglalása után. A délkeleti bástya 1573-ban épült Szokoli Musztafa budai pasa anyagi támogatásával. A kőkeretes barokk városkaputól tompaszögben megtörő hosszú boltozott kapualj vezet a várba.

A várudvar közepén találjuk az 1566. évi ostrom alatt elhunyt Szulejmán szultán dzsámiját. Az 1930-as évek elején Andrássy gróf a dzsámival közös tető alá hozta a nyári kastélyát, amelynek földszinti termeiben a Zrínyi Miklós Múzeum 1966-ban megnyílt vártörténeti kiállítás egy része látható. A várépületek körüli területen kellemes fekvésű, ápolt park zöldell. A vár 6 méter magas sáncairól szép kilátás nyílik a környékre.

A régi belső vár területén végezett ásatások során megtalálták a középkori eredetű torony alapfal maradványait, a belső vár kútját az egykori négyszög alakú lovagvár maradványait, majd a kisvárat körülvevő vizes árkot.
Feltárásra került a belső vár területe a vizesárokkal, a kirohanás helyszínével.
Ide került Somogyi József alkotása, Zrínyi Miklós lovas szobra.