Szerep látnivalói
Csonkatorony
Egy széles érmeder, a már rég kiszáradt Szentmihály-ere zugában, kanyarulatában domborodó halmon álló Csonaktorony valójában nem is torony, hanem régi rom, egykori téglaépület falmaradványa, talán egykori sarka. Egyes források szerint a honfoglalás előtti időkben emelték falait.
Anonymus szerint már a honfoglaló magyarok is elhaladtak a szerepi mocsár mellett. A XIII. század elején már a falu is létezett. Anonymus a Gesta Hungarorumban (1200 körül) azt írta, hogy a honfoglalók útja az Omsó ér felől (az Ér folyó alsó szakasza) Szeghalom irányába a Szerep sár (lutum Zerep) mellett haladt.
A falu nevezetessége a Zovárd nemzetség által Szent György tiszteletére állított monostor, illetve a kora gótikus műemlék jellegű falmaradvány, amit közönségesen Csonkatoronynak neveznek. A torony különböző méretű téglákból áll, jelezve, hogy építészetileg nem egyöntetű, az évszázadok során újabb testek épültek be a falába, az épületet több korban is átépítették. A monostor első, biztos említése 1283-ból származik, amikor is a birtokos Zovárd nemzetség tagjai megosztoztak két elhalt rokonuk birtokain, s ekkor rendelkeztek a Szent Györgyről nevezett szerepi monostor kegyuraságáról is.
Második, s egyben utolsó adatunk 1322-ből maradt fönn, amikor Budun fiai szerepmonostori birtokukat három részre osztották. Ettől az időponttól kezdve többé nem hallunk a monostorról, ami kevéssé meglepő, ha tudjuk, hogy a falu népe a XVI. században a kálvini hitre tért, s meg is maradt abban mind a mai napig.
A monostor talán bencés apátság lehetett, ennek tartja F.Romhányi Beatrix és Koszta László is a magyar bencés monostorokat, illetve Dél-Magyarország egyházi rendszerét ismertető tanulmányában.
Nem tudni, hogy a megmaradt fal az épületnek melyik része, mert alapozását elszántották. Később emellett, északra, egy gótikus plébániatemplomot építettek. Ettől északra, 50-60 méterre állt a Zovárd nemzetség háromhajós monostora, amely 1283ban már állt. Mindebből csak a Csonkatorony, egy Árpád-kori falsarok maradt fenn.
Anonymus szerint már a honfoglaló magyarok is elhaladtak a szerepi mocsár mellett. A XIII. század elején már a falu is létezett. Anonymus a Gesta Hungarorumban (1200 körül) azt írta, hogy a honfoglalók útja az Omsó ér felől (az Ér folyó alsó szakasza) Szeghalom irányába a Szerep sár (lutum Zerep) mellett haladt.
A falu nevezetessége a Zovárd nemzetség által Szent György tiszteletére állított monostor, illetve a kora gótikus műemlék jellegű falmaradvány, amit közönségesen Csonkatoronynak neveznek. A torony különböző méretű téglákból áll, jelezve, hogy építészetileg nem egyöntetű, az évszázadok során újabb testek épültek be a falába, az épületet több korban is átépítették. A monostor első, biztos említése 1283-ból származik, amikor is a birtokos Zovárd nemzetség tagjai megosztoztak két elhalt rokonuk birtokain, s ekkor rendelkeztek a Szent Györgyről nevezett szerepi monostor kegyuraságáról is.
Második, s egyben utolsó adatunk 1322-ből maradt fönn, amikor Budun fiai szerepmonostori birtokukat három részre osztották. Ettől az időponttól kezdve többé nem hallunk a monostorról, ami kevéssé meglepő, ha tudjuk, hogy a falu népe a XVI. században a kálvini hitre tért, s meg is maradt abban mind a mai napig.
A monostor talán bencés apátság lehetett, ennek tartja F.Romhányi Beatrix és Koszta László is a magyar bencés monostorokat, illetve Dél-Magyarország egyházi rendszerét ismertető tanulmányában.
Nem tudni, hogy a megmaradt fal az épületnek melyik része, mert alapozását elszántották. Később emellett, északra, egy gótikus plébániatemplomot építettek. Ettől északra, 50-60 méterre állt a Zovárd nemzetség háromhajós monostora, amely 1283ban már állt. Mindebből csak a Csonkatorony, egy Árpád-kori falsarok maradt fenn.
További keresési lehetőségek