Római katolikus templom

Ják nemzetségének fia, István 1221-ben a szentgotthárdi cisztercita apátságban szerzetessé lett, és a pornói apátság kegyuraságát a szentgotthárdi apátságnak ajándékozta. Erről az adományozásról II. András (1205–1235) okmányt készíttetett, amelyet az Országos Levéltárban őriznek „Pinkavölgyi Okmány”-ként. Ez az okmány említi, hogy a Ják felé vezető út mellett áll: „Ecclesia Sancti Petri”, a Szent Péterről elnevezett templom.

A hagyomány szerint ez a templom volt egyike azon templomoknak, amelyeket Szent István király parancsára építettek. Ez a templom is áldozatul esett a tatárjárás pusztításának.

A mai szentpéterfai templom felépítése az Ellerbach család nevéhez fűződik. Nagy Lajos király (1342–1382) 1369-ben a monyorókeréki uradalmat Ellerbach Konrád fiának adományozta. Ő valószínűleg 1380 tájékán építette fel a mai szentélyt és a sekrestyét. Mintegy száz évvel később Ellerbach Berthold átépítette, kibővítette a XIV. századi templomot, de tornyot nem épített hozzá.

A szentély Parler-i hálóboltozattal, a hajó sík festett mennyezettel készült el. Az ablakok mérműves gótikus ablakok. A szentélyben a déli oldalon két szegmentíves ülőfülke, az északi oldalon gazdagon tagozott tabernákulum (pastoforium) nyert elhelyezést. A hálóboltozat záróköveiben a következő címerek láthatóak: az első Ellerbach Bertholdé, a donátoré, a második a lendvai Széchi Borbáláé, aki a donátor felesége, majd a Kanizsai család, a Szentgyörgyi és a Bazini család címerei következnek.

Az 1688. évi Kazó-féle Canonica Visitatio eléggé romosnak találta a templomot. A hagyomány szerint – amelyet megerősített az 1981. évi feltárás – 1735-ben a templom leégett, csak a gótikus szentély kerámiája és a sekrestye vészelte át a tűzvészt. A hajó mennyezete és a tetőszerkezet teljesen leégett. A tűzvészt követő újjáépítéskor a hajót barokk boltozattal látták el, kialakították a kórust, és a templomhoz tornyot építettek.

A szentély padlója alá kripta készült. A barokk oltárokat és egyéb berendezést Ausztriából kapta a templom. Kornfeind Vince plébános idejében, 1877-ben az oltárokat és a többi berendezési tárgyakat renoválták. 1980-tól a következő felújítások készültek el: a tetőszerkezet teljes cseréje, elektromos munkák, külső renoválás, padozat cseréje, oltárok restaurálása, új orgona építése.