Pável Ágoston Múzeum

AZ 1664-ES SZENTGOTTHÁRDI CSATA
Múzeumunk első emeleti digitális terepasztalán az 1664-es szentgotthárdi csata elevenedik meg, amely 20160713 114751több szempontból is kiemelt jelentőségű: egyrészt ez volt a török hódoltság korának harmadik legnagyobb ütközete, másrészt az 1600-as években városunk mellett zajlott le az első olyan nagy erőket felvonultató magyarországi csata, amely nem az oszmánok győzelmével végződött. A terepasztal audiovizuális eszközei (képek, térképek, ábrák, narráció) szakszerűen, ugyanakkor könnyen érthetően beszélik el a csata előzményeit, lefolyását és következményeit. Az is mindenki számára világossá válhat, miért emlegetik a magyar történelem egyik legszégyenteljesebb szerződésének az ütközet után megkötött vasvári békét. Az érdeklődők a csata megismerésén túl különböző menüpontok közül választhatnak: kvízkérdések segítségével tesztelhetik tudásukat; bővebben tájékozódhatnak az ütközethez kapcsolódó fogalmakról, fontosabb személyekről; meghallgathatják a híres szentgotthárdi költő, Csuk Ferenc csatáról szóló hangoskönyvét.
A digitális terepasztal 2015-ben egy "Hadiösvény" elnevezésű programmal bővült. Ennek keretében a látogatók személyesen cseppenhetnek bele az 1664-es eseményekbe egy interaktív film segítségével, amelyben ők, mint aktív szereplők vesznek részt. Az ügyesebbek részére a játék végén egy titokzatos történet rajzolódik ki. A játék narrátora Görög László színművész. A programot az 1990-es évek egyik legismertebb hazai zenésze, Pierrot fejlesztette ki, akinek nevét nemcsak a könnyűzenei életben, hanem a digitális játékfejlesztői körökben is elismerően jegyzik.
A csatakiállítás és a terepasztal továbbfejlesztése 2017-ben valósult meg. Ebben az évben készült el a csataanimáció szlovén és német nyelvű változata. Nagy méretű tablók mutatják be az ütközet vezetőit, Perjés Géza által készített térképvázlatokat, a 17. századi keresztény és török hadi felszereléseket, valamint a korabeli tudósításokat. A tablókon három nyelven (magyar, német, szlovén) olvasható rövid kísérőszöveg, továbbá képeken látható a szentgotthárdi és nagyfalvi (ma Mogersdorf, Ausztria) templom csatát ábrázoló freskója.

A SZENTGOTTHÁRDI IPAR A XIX-XX. SZÁZADBAN - IPARTÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS
A Pável Ágoston Múzeum állandó kiállítása a múlt századfordulón létesült szentgotthárdi gyárakat P1150009mutatja be. A mai Hunyadi utcában valóságos gyárfüzér alakult ki, az üzemek országosan is egyedülállóak voltak. Ezek a gyárak Széll Kálmán és Dr. Vargha Gábor lokálpatrióta jogász hathatós közreműködése nélkül nem jöhettek volna létre. A megyében itt létesült az első és egyetlen dohánygyár 1894-ben, mely 1948-ig működött. Az Első Magyar Óragyárat a honfoglalás milleniumi évében, 1896-ban alapították. Sajnos ez a gyár működött a legrövidebb ideig, a trianoni békediktátumnak is köszönhetően 1924-ben Bécsbe költözött. A két legnagyobb üzem, a Selyemgyár és a Kaszagyár valóságos sikerpályát futott be, termékei messze földön híresek voltak. Előbbit az olasz származású, de Bécsben élő Bujatti testvérek alapították 1899-ben, a szentgotthárdi Kaszagyár megálmodója a szintén osztrák Josef Wieser volt. E két gyár a II. világháborúig volt tulajdonosaik kezében, a kommunista hatalomátvétel után állami kézbe kerültek. A Kádár-korszak alatt élték virágkorukat, majd az ezredfordulóra a Kaszagyár fizetésképtelenné vált, 2001-ben be is zárt. A Selyemgyárat 1992-ben a bergamoi székhelyű Radici-csoport vásárolta fel, létrehozván saját textilüzemüket.
A kiállításban az egyes gyárakat bemutató képek mellett megtekinthetők a Kaszagyár gépeinek és termékeinek kicsinyített másai - köztük a leghíresebb farkaskalapács -, valamint külön kérésre az üzemek brigádnaplói is. Egy érintőképernyős monitoron keresztül a kiválasztott gyárakról tudhatunk meg több információt. Bepillanthatunk az üzemek gyártási munkafázisába, böngészhetünk az életképek között, továbbá a Kaszagyár és a Selyemgyár működéséről kisfilmet is megtekinthetünk. A multimédiás bemutatónak hamarosan elérhető lesz a szlovén és német nyelvű változata.
A kiállítás a 2017-es EMMI-Kubinyi pályázat támogatásával valósult meg.

GERENCSÉREK
Az ország délnyugati részén a sok csapadék és a gyenge minőségű agyagos termőföld nem igazán kedvez a búza és egyéb gabonafélék termesztésének. Azonban pont az agyagos föld segítette a fazekasság kialakulását, amely a térség egyik fő megélhetési forrását adja mind a mai napig. Vas és Zala megyében - különös tekintettel az Őrség és a Hetés vidékére - számos faluban foglalkoznak e mesterséggel. Fontos megjegyezni, hogy a Délnyugat-Dunántúlon magyar köznyelvvel ellentétben a fazekasokat gerencsérnek nevezik, amely a szláv "kis fazék" szóból származik. Kiállításunk öt tárlója a következő fazekasmesterek munkáit mutatja be: Züric-völgy és környéke; rábavidéki szlovén mesterek; jáki gerencsérek; kályhások és habánok; kisebb vasi műhelyek. A habánok a reformációt képviselő anabaptisták egyik csoportja volt, nevük a német "Haushaben" (magy. háztartás) szóból ered és a német nyelv egy régebbi változatát beszélték. Kerámiakultúrájuk hazánkban a 16. század utolsó éveiben vert gyökeret. A "kisebb műhelyek" nevű tárlóban a vasvári, kőszegi, sárvári fazekasok munkái láthatók.
A kiállítás 2017-től az emeleten, az utolsó kiállítóteremben tekinthető meg, amely a korábbi "Délnyugat-Dunántúl fazekassága" tárlatnak felújított, ugyanakkor egyszerűsített változata.

A SZENTGOTTHÁRD KÖRNYÉKI SZLOVÉNEK ÉLETMÓDJA
Múzeumunk földszintjén a rábavidéki szlovének (vendek) életét és kultúráját bemutató kiállítást tekinthetnek meg. Olvashatnak múzeumunk névadójáról, Vas megye legismertebb irodalomtörténészéről és etnográfusáról, Pável Ágostonról. A kiállításban látható gyűjtemények gerincét - szám szerint 461 tárgyat - a szintén neves néprajzkutató Gáspár Károly gyűjteménye adja. Betekintést nyerhetnek a rábavidéki vendek történetébe, népviseletébe, konyhai és munkaeszközeibe. Külön figyelmet érdemel a nyílt tűzhely, amelyet múzeumunk eredeti állapotában mutat be. Különösen a gyermekek számára lehetnek érdekesek a népi játékokat és a népszokásokat bemutató tárlók: láthatják, hogy nagyszüleik-dédszüleik korában milyen egyszerű kis játékok voltak.
A SI-HU határon átnyúló együttműködés keretében megvalósult, "A megélt táj" projekt során múzeumpedagógiai helyiség is kialakításra került a kiállítóteremben. Itt a gyermekek nyugodt környezetben, játékos formában ismerkedhetnek meg a kiállítás anyagával. Multimédiás szoftvereink további lehetőséget biztosítanak a kiállításon/foglalkozáson megszerzett ismeretek elmélyítésére.