Szabadtéri Néprajzi Múzeum

A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Magyarország legnagyobb szabadtéri múzeuma, mely Budapesttől 20 km-re, a Pilis hegységben, festői szépségű természeti környezetben, 60 hektáron terül el.
Az 1967-ben alapított múzeum hazánk hét jellegzetes tájegységének népi építészetét, a falusi és mezővárosi társadalom különböző rétegeinek és csoportjainak lakáskultúráját, életmódját mutatja be hagyományos településtípusok keretében a 18. század végétől a 20. század közepéig.

Felföldi mezőváros tájegység
A tájegység a Mátraalja és Tokaj-Hegyalja borkultúrára épülő mezővárosainak életmódját és építészetét mutatja be.

Felső-Tiszavidék
A tájegység az ország északkeleti területén elhelyezkedő, középkori eredetet mutató erdőháti falvaknak állít emléket.

Alföldi mezőváros
A tájegység első épülete a 18. században épített jászárokszállási Külső Fogadó hiteles másolata. A tájegység határbeli részén magasodik az 1888-ban épített dusnoki szélmalom.

Nagykunsági tanya
A kiállítások között sajátos hangulatot kelt a nagykunsági állattartó tanya. A 20. század eleji gazdálkodást és életmódot felidéző tanyán hagyományos magyar háziállatokat: Noniusz lovat, szürke marhát, racka juhokat, szamarakat, kecskéket, tyúkokat, libákat, kacsákat láthatnak a látogatók.

Dél-Dunántúl
Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyéből származó 19. századi épületek alkotják e nagy, kilenc telekből álló tájegységet.

Bakony, Balaton-felvidék
A tájegységben a Közép-Dunántúl jellegzetes kőépítkezéses területének építményeit mutatják be. A tájegység külterületi építménye a nyirádi vízimalom, melyet 11 és 15 órakor beindítanak.

Nyugat-Dunántúl
A tájegység az ország délnyugati, szeres településű, fában gazdag vidékének hagyományos építkezését tárja elénk.

Kisalföld
Az épületcsoport a késő középkorban kialakult orsós útifalu településképét tárja a látogató elé. A süttöri lakóház konyhájában mézeskalács, az ásványrárói házban kenyérlángos sül.