Római katolikus templom

A község nevezetessége az ősi katolikus templom, amely a váci egyházmegye egyik legrégebbi emléke. Mely Gerewich szerint a XIII. század első felében épült, román stílusban.

1498-ban Werbőczy István boltoztatta. A szentély gót stílusú diadalív kövei az esztergomi kőtárba kerültek.
1573-ban a törökök lerombolták és felégették.
1663-ban helyreállítatták a romos falakat, de a régi szentélyt nem építették fel.
Tornya 1934-ben épült, ekkor kerültek elő a szentély fennmaradt részei, a csúcsban záródó faragott Werbőczy-féle gót stílusú kődiadalív laposan faragott női fejekkel, és egy pillérköteg - lábazat, melyek a templom Árpád - kori eredetét bizonyítják. A leletek 1937 óta az esztergomi kőtárban találhatók a Werbőczy griff madaras címerével díszített kővel együtt.
1972-ben történt a templombelső renoválása, új liturgikus tér kialakítása, valamint a Werbőczy - féle gót zárókő falba építése a tölgyfa kereszt középpontjába. A szentségház az 1573-ban lerombolt debercsényi templomból származik.
1973-ban a Werbőczy - féle déli - kapu helyreállítása történt meg.

A templomban található a Szűz Mária a gyermek Jézussal, festett faszobra, melyet Nógrádi Madonnának illetve Palóc Madonnának is neveznek. Mária parasztviseletben látható: nyaknál csipkés ingváll, pruszlik, szoknya és kötény, szakácska. A szobor anatómiai pontatlanságai kevéssé iskolázott alkotóra vallanak, összességében inspiratív hatást keltenek. Valószínűleg a XVIII. század végén készült.

2002 év elején került vissza Szentére, mivel egy éven keresztül egy vallástörténeti kiállítás egyik bemutatott alkotása volt. Más egyházi ünnepeken, búcsúkon is szívesen látják. Szent Erzsébet templomunk védőszentje, akit az 1893-ban készült festmény ábrázol. A képet valószínűleg Ehn Bernáth plébános festette. Restaurálása 1981-ben fejeződött be. Ez a kép a régi templom főoltárát díszítette.