A település Szentlőrinctől 9 km-re fekszik, a 6-os főforgalmi útról összekötő úton közelíthető meg, illetőleg délről, az Ormánságból is elérhető.
Neve a 13. században bukkan fel elsőként írott forrásokban S. Dionisius néven. A Szent Dénes püspököt ábrázoló oltárképet a somogyvári bencés szerzetesek menekítették a tatárjárás idején. Az itt maradt képről nevezték el a falut, és ő lett a település védőszentje is. A török hódoltság alatt lakott, lakói azóta is folyamatosan magyarok.
Plébániaként 1211-ben említik, később esperesség lett. Lakói kiváltságos székelyek, akiket 1272-ben V. István nemesi rangra emelt. 1733-ban fatemplomuk volt, de az ariánusok birtokolták. A mai templomot 1791-97 között Eszterházy Antal herceg építtette Szent Dénes tiszteletére. A hagyomány szerint Tinód, Ferták és Berek falvak (ma dűlők) egyesüléséből jött létre a település, mely földrajzi határ a D-Zselic és a Pécsi-félmedence között - szubmediterrán jellegű éghajlattal.
Nevezetessége a műemlék jellegű római katolikus templom, mely 1797-ben épült copf stílusban.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
Neve a 13. században bukkan fel elsőként írott forrásokban S. Dionisius néven. A Szent Dénes püspököt ábrázoló oltárképet a somogyvári bencés szerzetesek menekítették a tatárjárás idején. Az itt maradt képről nevezték el a falut, és ő lett a település védőszentje is. A török hódoltság alatt lakott, lakói azóta is folyamatosan magyarok.
Plébániaként 1211-ben említik, később esperesség lett. Lakói kiváltságos székelyek, akiket 1272-ben V. István nemesi rangra emelt. 1733-ban fatemplomuk volt, de az ariánusok birtokolták. A mai templomot 1791-97 között Eszterházy Antal herceg építtette Szent Dénes tiszteletére. A hagyomány szerint Tinód, Ferták és Berek falvak (ma dűlők) egyesüléséből jött létre a település, mely földrajzi határ a D-Zselic és a Pécsi-félmedence között - szubmediterrán jellegű éghajlattal.
Nevezetessége a műemlék jellegű római katolikus templom, mely 1797-ben épült copf stílusban.