Szent István Király Múzeum - Néprajzi kiállítás

Fejér megye és Székesfehérvár néprajzát bemutató kiállításon a hagyományos paraszti kultúrában használatos tárgyak útját követhetjük nyomon megalkotásuktól az árucserén át használatba kerülésükig.

A céhek világa

A kiállítás betekintést nyújt a tárgyak készítésének folyamatába és azok mestereibe, akik a céhek keretei között dolgoztak. Megismerhetjük a céhek belső működését, szabályait és különböző mesterségeit. A múzeum gazdag céhes gyűjteményéből válogatott tárgyak között megtalálhatók céhes emlékek, mint például zászlók, pecsétek, ládák, korsók, vándorkönyvek, céhlevelek és céhtáblák.

A székesfehérvári vastuskó

A székesfehérvári vastuskó, a néprajzi gyűjtemény egyik különleges darabja, állandó helyet kapott a kiállításon. Ez a vasszegekkel borított faág egykor a városkapuban állt, ahová a vándorló céhlegények egy-egy szeget ütöttek emlékül. A legenda szerint Petőfi Sándor is rászegezett egy rézpénzt 1842-ben, amikor vándorszínészként járt a városban.

Az árucsere alkalmai

A kiállítás következő szakasza a piacok és vásárok világát mutatja be, ahol a különböző áruk cseréltek gazdát. Mézeskalácsos, késes és kékfestő sátrak idézik fel a régi vásárok hangulatát, valamint bemutatásra kerülnek a Csákváron, a fazekasmesterség egyik központjában készült edények is. A csíkos fazekak különösen nagy hírnévnek örvendtek, és változatos színben és méretben találkozhatunk velük a tárlaton.

Tárgyalkotó pásztorok és parasztok

A tárgyak készítői között kiemelt szerepet kapnak az ügyes kezű pásztorok, különösen a juhászok. A 19. századi Mezőföldön virágzó juhászat fontos szerepet játszott. A kiállítás bemutatja a pásztorok által készített dísz- és használati tárgyakat, valamint bepillantást nyújt mindennapi életükbe. A paraszti tárgyalkotás egy különleges darabja egy egyedi faragószék, amely 1916-ban készült Kiss Ernő által, és nemzeti jelképeket ábrázol.

A népművészet mai folytatói

A kiállítás különlegessége abban is rejlik, hogy a hagyományokat nem lezárt emlékként, hanem élő folyamatként mutatja be. A ma élő Fejér megyei népművészek és iparművészek alkotásai bizonyítják a tradicionális formák és minták továbbélését és modern feldolgozását.

A bodajki búcsújárás

A kiállítás második terme a vallásos ünnepek világába kalauzol. A bodajki búcsújárás jelenik meg, ahol két ünnepi viseletbe öltözött asszony tart a kegytemplom felé, a háttérben régi és új fotókkal illusztrálva a szertartás eseményeit.

Egy nevezetes farsangi népszokás: a tikverőzés

A kiállítás a farsangi időszak egyedülálló Fejér megyei hagyományával, a mohai tikverőzéssel kezdődik. Farsang utolsó napján, húshagyókedden a legények beöltözve járják a falut, hogy a tyúkokat megpiszkálva bőséges tojástermést biztosítsanak, amit este rántottaként fogyasztanak el. Ez a télűző szokás ma már csak Mohán él, de évről évre egyre nagyobb tömeget vonz.

A húsvéti sibálás

Húsvét alkalmával, a megye szlovák településein a legények nem locsolkodtak, hanem sibálást végeztek: fűzfavesszőből készült korbáccsal megveregették a lányokat, hogy egészségesek maradjanak. A kiállításon Pázmándról származó korbácsok is láthatók.

Karácsonyi szobabelső

A karácsonyi időszakot egy berendezett tisztaszoba idézi fel, ahol a gazda és felesége a bábtáncoltató betlehemesek előadását figyeli. A kiállítás záró részében a legnépszerűbb szentek életét és kultuszát fotók és tablók segítségével mutatják be.

Az érdeklődők mélyebb betekintést is nyerhetnek a kiállítás témájába, hiszen néprajzi filmeket tekinthetnek meg a kiállítótérben elhelyezett képernyőkön, illetve egy számítógépen keresztül további információkat fedezhetnek fel a tárgyalkotó hagyományokról.