A székesfehérvári Országalma - amely hivatalosan „Fehérvári jog” néven ismert -, a város egyik legfontosabb és legismertebb látványossága. Ez a vörösmárvány díszkút a Városház tér közepén áll, és az első magyar szabad királyi város középkori jogainak állít emléket. Az alkotást Ohmann Béla szobrászművész készítette, és 1943-ban avatták fel. Az emlékmű tiszteletet ad a város történelmi jelentőségének, amely a magyar királyok koronázóvárosa volt.
Az Országalma szimbolikája
A műalkotás gömb formájú, amely az egykori koronázási jelvényekhez hasonlóan a királyság hatalmát jelképezi. A gömb tetején található kereszt a kereszténység felvételére utal, amely Magyarország számára fordulópontot jelentett. Az oroszlánok a talapzat körül helyezkednek el, mindegyikük egy-egy címert tart: Magyarország, Székesfehérvár és II. András címerét. A szobor három fontos történelmi dátumot örökít meg: 1001 - István király koronázása, 1688 - Székesfehérvár felszabadítása a török uralom alól, és 1938 - amikor Szent István halálának 900. évfordulóját ünnepelték.
Történelmi szerepe és újjászületése
A második világháború idején a műalkotás megrongálódott, amikor a szovjet csapatok elfoglalták Székesfehérvárt. Az emlékművet bedeszkázták és eltávolították a keresztet is. Csak az 1960-as években nyerte vissza eredeti formáját, amikor a szobor felső részét helyreállították, majd a keresztet 1986-ban állították vissza. Szerencsére ma újra teljes pompájában áll, emlékeztetve a látogatókat Székesfehérvár középkori jelentőségére és a város kulcsszerepére a magyar történelemben.
A felirat és jelentése
Az emlékmű körbefutó latin nyelvű felirata egy 1237-ben keletkezett oklevél szövegéből származik: „Libertates Civitati Albensi a S. Rege Stephano concessæ”, amely azt jelenti: „Fehérvár szabadságjogait Szent István adományozta.” Ez a felirat az úgynevezett fehérvári jogra utal, amely Székesfehérvár középkori önkormányzati kiváltságait és szabadságjogait biztosította. A fehérvári jog jelentette a városok középkori jogi státuszának alapját Magyarországon.
Környezete és jelentősége
A díszkút környezete a történelmi Városház tér, amelyet barokk stílusú épületek vesznek körül, köztük a Szent Imre-templom és a püspöki palota. A tér Székesfehérvár szívében található, és az emlékmű kiemelkedő része a város fő közterületének. A tér központi elhelyezkedése és a díszkút egyedülálló történelmi jelentősége miatt a város egyik leglátogatottabb turisztikai célpontjává vált.
A jelen
Az alkotás ma nemcsak történelmi emlékmű, hanem a város lakói és a turisták találkozóhelyeként is szolgál. A díszkút környezete kiválóan alkalmas arra, hogy pihenőhelyként szolgáljon egy városi séta során, és emlékeztetőül szolgál a látogatóknak Székesfehérvár gazdag múltjára és az országos jelentőségére.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
A székesfehérvári Országalma - amely hivatalosan „Fehérvári jog” néven ismert -, a város egyik legfontosabb és legismertebb látványossága. Ez a vörösmárvány díszkút a Városház tér közepén áll, és az első magyar szabad királyi város középkori jogainak állít emléket. Az alkotást Ohmann Béla szobrászművész készítette, és 1943-ban avatták fel. Az emlékmű tiszteletet ad a város történelmi jelentőségének, amely a magyar királyok koronázóvárosa volt.
Az Országalma szimbolikája
A műalkotás gömb formájú, amely az egykori koronázási jelvényekhez hasonlóan a királyság hatalmát jelképezi. A gömb tetején található kereszt a kereszténység felvételére utal, amely Magyarország számára fordulópontot jelentett. Az oroszlánok a talapzat körül helyezkednek el, mindegyikük egy-egy címert tart: Magyarország, Székesfehérvár és II. András címerét. A szobor három fontos történelmi dátumot örökít meg: 1001 - István király koronázása, 1688 - Székesfehérvár felszabadítása a török uralom alól, és 1938 - amikor Szent István halálának 900. évfordulóját ünnepelték.
Történelmi szerepe és újjászületése
A második világháború idején a műalkotás megrongálódott, amikor a szovjet csapatok elfoglalták Székesfehérvárt. Az emlékművet bedeszkázták és eltávolították a keresztet is. Csak az 1960-as években nyerte vissza eredeti formáját, amikor a szobor felső részét helyreállították, majd a keresztet 1986-ban állították vissza. Szerencsére ma újra teljes pompájában áll, emlékeztetve a látogatókat Székesfehérvár középkori jelentőségére és a város kulcsszerepére a magyar történelemben.
A felirat és jelentése
Az emlékmű körbefutó latin nyelvű felirata egy 1237-ben keletkezett oklevél szövegéből származik: „Libertates Civitati Albensi a S. Rege Stephano concessæ”, amely azt jelenti: „Fehérvár szabadságjogait Szent István adományozta.” Ez a felirat az úgynevezett fehérvári jogra utal, amely Székesfehérvár középkori önkormányzati kiváltságait és szabadságjogait biztosította. A fehérvári jog jelentette a városok középkori jogi státuszának alapját Magyarországon.
Környezete és jelentősége
A díszkút környezete a történelmi Városház tér, amelyet barokk stílusú épületek vesznek körül, köztük a Szent Imre-templom és a püspöki palota. A tér Székesfehérvár szívében található, és az emlékmű kiemelkedő része a város fő közterületének. A tér központi elhelyezkedése és a díszkút egyedülálló történelmi jelentősége miatt a város egyik leglátogatottabb turisztikai célpontjává vált.
A jelen
Az alkotás ma nemcsak történelmi emlékmű, hanem a város lakói és a turisták találkozóhelyeként is szolgál. A díszkút környezete kiválóan alkalmas arra, hogy pihenőhelyként szolgáljon egy városi séta során, és emlékeztetőül szolgál a látogatóknak Székesfehérvár gazdag múltjára és az országos jelentőségére.