Királyi napok

Székesfehérvár életében az augusztus több mint 1000 éve kivételes időszaknak számít. Már az államalapító Szent István király is kitűntette a kereszténységből fakadó tiszteletével. Halála, majd szentté avatása után valóságos szakrális kultusz alakult ki augusztus egyházi ünnepei köré, majd magához a szent királyhoz.
Ezt szentesítette 1222-ben az Aranybulla, amely Európa második alkotmányának számít, és kötelező ünneppé emelte Szent István emléknapját, s a Királyi Napok révén Alba Regia az ország közjogi centruma lett.

Ezekben a napokban, augusztus 20-a környékén a király minden körülmények között megjelent Székesfehérváron és az úgynevezett Királylátó Napok keretében meghallgatta az ország ügyes-bajos dolgait ekkor fényes ünnepségekkel köszöntötték Szent István ünnepét.

Az egykori királyi város az emberiség legegyetemesebb nyelvével, zenével és tánccal emlékezik múltjára, s köszönti mai lakóit és vendégeit. Mindig újabb, más és más nemzet táncaival, zenéjével várják és köszöntik mindazokat, akik megtisztelik a Királyi Napok székesfehérvári rendezvényeit.