Karmelita templom és rendház

Az egykori rendházzal összeépült a Karmelhegyi Nagyboldogasszony elnevezett szemináriumi (karmelita) templom, Székesfehérvár egyik legjelentősebb műemléke. A 12. században a Szentföldön lévő Karmel-hegyen alapított, szigorú szabályzatú szerzetesrend.

A hagyományok szerint 1731-tól 1769-ig építették. A templom homlokzati  megoldása, áttekinthetősége és a tagozatok finomsága fejlett stílusérzékű tervező munkája. Építőjének nevét nem ismerjünk. Az oromzat előreugró pillérén, ovális keretben, középen a Karmelhegyi Boldogasszony alakját idéző dombormű látható. Az épületbe a homlokzat előtti lépcsőiről egyszerű kőkeretes szegmentíves kapu nyílik.

A templom belső terének rendkívüli arányaival, faragott berendezések, a padok, a gazdag díszítésű szószék és Franz Anton Maulbertsch: Szűz Márai életét ábrázoló mennyezeti freskóival és mellékoltárképeivel. Az oratóriumi Maulbertsch-feszülethez, amely a magyarországi barokk freskófertészet egyik kiemelkedő értékű alkotása.  Földszintjén kapott helyet az 1938-ban megnyílt Egyháztörténeti Múzeum.

Az egykori papi szemináriumban működik Országos Papi Otthon, ahol az idős, beteg gondozottai élik napi életüket.