Hiemer-ház

A Hiemer-ház Székesfehérvár belvárosának egyik kiemelkedő értékű, felújított, egyedileg védett műemléki épületegyüttese, mely három középkori eredetű épület páratlan összeolvadásából jött létre. Az épület műemléki értékét a jelentős mértékben megmaradt középkori épületmaradványai, a barokk freskók és a külső-belső falakat díszítő stukkók adják. A mai kor igényeit kielégítő, teljes körű szolgáltatást nyújtó komplexum, melyben több konferenciaterem, sajtóterem, két lakosztály, étterem, kávézó is található.

Az épület Városház térre néző részén kapott helyet a város Tourinform irodája és a Fehérvári Ajándékbolt is. Az épület ad otthont a város házasságkötő termének, 2011 májusában pedig itt nyitotta meg kapuit az Európa szinten is ismert gyűjteményt bemutató Hetedhét Játékmúzeum.

A ház története
A Hiemer – Font – Caraffa épülettömb Székesfehérvár belvárosának egyik kiemelkedő értékű, egyedileg védett műemléki épületegyüttese, a város épített örökségének egyik gyöngyszeme. Nemcsak központi elhelyezkedése – a Nemzeti Emlékhelytől mindössze 200 méterre található – és Városház térre néző díszes homlokzata teszi Székesfehérvár egyik legfontosabb műemlékévé, hanem történelme is: azon kevés épületek egyike, melyek tanúskodnak a város több évszázaddal ezelőtti fénykoráról, dicső múltjáról, országos jelentőségéről. Az épület műemléki értékét középkori alapjai, az értékes freskók és a falakat kívül-belül díszítő stukkók adják. Ezenkívül történelmi öröksége is hozzájárul különös jelentőségéhez: egykori tulajdonosai a város legelőkelőbb rétegéből kerültek ki. Az épülettömb ennek köszönhetően is őrizte meg az egykori tulajdonos és bent lakó családok neveit, melyek közül legismertebbek Hiemer Mihály, Ferdinand Caraffa gróf és Pfund (Font) Mátyás voltak. A Hiemer – Font – Caraffa épülettömbről először a török hódoltság megszűnése után, 1688-ban történt említés, amikor is Széchényi Pál veszprémi püspök által újraszentelt városban sor került a – zömmel leromlott állapotban lévő – épületek újraszentelésére is. Ezt megelőzően nem áll rendelkezésünkre írásos emlék a ház történetéről; az mindenesetre régészeti kutatásokkal igazolt tény, hogy az épületnek középkori részei is vannak, amelyek még a XV. századból maradtak ránk.