Valamikor a mai Békés megyéhez tartozó déli területekről és Fábiánsebestyén térségéből gyűjtötte össze a vizet, majd Derekegyházán keresztül – a Kontra-tó alatt -, Szegvár belterületén keresztülfolyva a Kurcába ömlött. Medre széles, jól kiképzett volt, főleg áradások alkalmával volt bővizű. Anonymus még folyónak írta, 1722-ben már állóvíz volt, melyben rendszeresen halásztak. Hóolvadáskor és belvizes időszakban készült légi felvételekkel igazolták, hogy valamikor még összeköttetésben volt a Hódmezővásárhelyhez közeli erekkel, tavakkal és mocsarakkal is.
Ma kettős-működésű csatorna: gravitációs bel- és csapadékvíz elvezetőként illetve öntöző csatornaként üzemel, de eredetileg természetes medrű vízfolyásként jött létre, amit a fenti írásos emlékekből is tudhatunk.
A csatorna vízgyűjtő területe 278,7 km², vízszállító képessége 9,5 m³ /s. Az öntözővizet az alsó szakaszon a Kurcából, a felső szakaszon pedig a Hármas-Körösből a szarvasi holtágon, a szarvas-kákai fővízkivételen, és a K-1 jelű öntözőcsatornán keresztül kapja.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
Ma kettős-működésű csatorna: gravitációs bel- és csapadékvíz elvezetőként illetve öntöző csatornaként üzemel, de eredetileg természetes medrű vízfolyásként jött létre, amit a fenti írásos emlékekből is tudhatunk.
A csatorna vízgyűjtő területe 278,7 km², vízszállító képessége 9,5 m³ /s. Az öntözővizet az alsó szakaszon a Kurcából, a felső szakaszon pedig a Hármas-Körösből a szarvasi holtágon, a szarvas-kákai fővízkivételen, és a K-1 jelű öntözőcsatornán keresztül kapja.