Dorozsmai Szélmalom

Durusma néven 1237-ben említi oklevél, ősi halásztanyából kialakult település, a hasonló nevű nemzetség bencés monostort alakított ki itt. A tatárjárás során elpusztult, az 1300-as években újra benépesült, 1478-ban már kőtemploma volt. A szegedi Nagyárvíz Dorozsmát is elöntötte 1879-ben. 1973 óta közigazgatásilag Szeged város része. Jellegzetességei a szélmalmok, a legelsőt a 19. század elején építették, száz évvel később már 23 malom működött Kiskundorozsma határában.

A legtovább kitartó, ma is látható szélmalmot Czékus András építette 1821-ben, 1920-ig gabonát, utána takarmány őröltek benne. A hatvanas évek végén a felázás miatt a malom összeomlott, 1972-73-ban az eredeti anyagok felhasználásával építették újjá. 2005-ben egy része ismét összeomlott, szintén felázás következtében, 2006 végére állították helyre. A jelképes malmot Dankó Pista egyik nótája révén az ország távoli részein is ismerik: „Nem fúj a szél / Nem forog a dorozsmai szélmalom…”

2008-ban, pályázaton nyert pénzből új vitorla készült, majd 2011-ben új szelestengely. Ez a vitorla 2016 május 23-án, szélcsendes időben letört. A jelenlegi új vitorla 2019. augusztusában készült el az új szelestengellyel és fordító rudazattal egyetemben és a szeptember 07-i Faragó napon forgott a jó szélben a vitorla.