Dömötör-torony

Szeged legidősebb, 11. századi alapokon nyugvó építménye a Dömötör-torony,, a mai Fogadalmi templom (Dóm) helyén állt Szent Demeter-plébániatemplom egyetlen meghagyott tornya. A templomot első alkalommal 1199-ben említették. Számos alkalommal átépítették, és csak a 18. századra nyerte el végső formáját. 1709-ben még hat ablaksora létezett. A nagy tiszai árvíz pusztítása után 46 esztendővel később, 1925-ben bontották le a számos tragédiát megélt templomot, hogy annak helyén megszülessen a város új szimbóluma, a Foerk Ernő által tervezett Fogadalmi templom, az azóta híressé vált Szegedi Dóm.

A Szent Demeter-templom bontásakor került elő annak falába építve a Dömötör-torony. 1931-ben felújították és keresztelőkápolnává alakították. Rerrich Béla munkája a torony művészi restaurációja, a falába a vár bontása során előkerült román kori kőtöredékeket, a toronyba vágott új ajtó íves felső részébe pedig Szeged legrégebbi szobrát, a 12. századi „kőbárányt” illesztették.

A kápolna belsejét az Aba-Novák Vilmos álal, 1931-ben festett, keresztelési és bibliai történetek, szentírási és történelmi eseményeket ábrázoló freskók díszítik, mellyel I. díjat kapott az 1932-es padovai egyházművészeti kiállításon.