Dóm - Fogadalmi templom

1879 tavaszán a nagy árvíz a földdel tette egyenlővé Szeged városát: a házak 95%-a elpusztult. A következő év őszén a város elöljárói a polgárság nevében ünnepélyes fogadalmat tettek: hatalmas templomot emelnek Szűz Mária tiszteletére, ha a város újra felépül. A fogadalom teljesítésére azonban több mint három évtizedet kellett várni. Az eredeti terveket Schulek Frigyes készítette, forráshiány miatt azonban az igen ambiciózus terveket egyszerűsíteni kellett, így a Dóm építését a Foerk Ernő-féle tervek alapján kezdték el 1913-ban.

A Dóm helyén korábban a Szent Demeter templom állt. A régi templomot 1913-ban kezdték el bontani, ekkor bukkantak rá véletlenül - a torony egyik falába befalazva - egy gótikus toronyra. A Dömötör toronyról időközben kiderült, hogy alapfalai a 12-13. századból származnak, tehát ez a torony Szeged városának legrégebbi műemléke; ma is látható a város felőli torony előtt a Dóm téren.

1914. június 21-én történt meg az ünnepélyes alapkőletétel, ám egy hónappal később a világháború miatt néhány évre leállt az építkezés. A tornyok alsó harmadánál látható márványsáv ezt örökíti meg a Szózat szavaival: "Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért 1914-18".

A háborút követően csak 1923-ban folytatódhattak tovább az építési munkálatok.
Az ünnepélyes templomszentelésre 1930. október 24-én került sor, a Csanádi Egyházmegye alapításának 900. évfordulóján.