Szarvaskő látnivalói
Major-tetői kilátó
A Bükk-fennsík déli lábánál kanyargó völgyek között meghúzódó Szarvaskő sokak véleménye szerint az ország egyik legszebb fekvésű települése. A környék stratégiai adottságait már elődeink is felfedezték, letelepedtek, sőt, várat is emeltek a területen. A mai települést minden oldalról a környezetből élesen kiemelkedő csúcsok szegélyezik, melyeknek egyikén áll a fából ácsolt Szarvaskői-kilátó, ahonnan nemcsak a Bükk-fennsíkig vagy Egerig, de még a Kékes csúcsáig is ellátni.
Az Egertől körülbelül 11 km-es távolságra, szerpentines hegyi úton megközelíthető Szarvaskőt a Bükk-hegység egyik déli kapujának is nevezhetjük. A település pontos alapítása hiányos adatok miatt nem ismert, de feltehetően már Eger megjelenésével és korabeli fejlődésével egyidőben jelen lehetett. A község felett emelkedő hegycsúcs ormán álló kilátótorony Heves megye egyik legszebb panorámáját kínálja. Napjainkban egy, a 2000-es évek elején kötött megállapodás eredményeként gyönyörködhet itt a kilátásban az a vándor, akinek útja Szarvaskőre vezet, ugyanis 2004-ben a település vezetősége azzal a feltétellel engedélyezte az egyik közismert mobilszolgáltató számára a 360 méter magas Major-tető csúcsán álló mobiltorony építését, hogy az egyúttal kilátóként is funkcionáljon. E sikeres paktumnak köszönhetően láthatunk a település nyugati fertályáról egészen az ország csúcsáig.
A fából készült torony megközelítése többféleképpen is lehetséges. Gyalogosan a település Keresztelő Szent János születése nevet viselő templomától az Országos Kéktúra vonalán, majd hamarosan délre térve a kék háromszög jelzésen haladva érhetjük el a kilátót. Ellenkező irányból a Szarvaskői geológiai tanösvény nyomvonalát követve is megközelíthető, még autóval az Újtelep településrészről, a tölgyfa, majd a rózsa utcán kanyarogva juthatunk el egy nagyobb, fennsíkszerű rét szélére, ahonnan pár perc gyalogutat megtéve érkezünk a toronyhoz.
A mobil-és kilátótoronyként egyaránt funkcionáló építményt megmászva valóban lebilincselő panoráma tárul elénk. Alattunk a katlanban hosszan elterülő Szarvaskő háztetőinek látványa kápráztatja szemünket, szinte, mint egy terepasztal: el-elsuhanó autók, hangyának tűnő emberek a kertekben vagy utcákon, néha-néha egy elgördülő vasúti kocsi a sziklák peremén, éppen előbújva vagy eltűnve az alagút mélyén.
Észak felé, a távolban felbukkan a Heves-Borsodi-dombság miniatűr “természeti hullámvasútja”, még tekintetünket északkelet-kelet felé szegezve a szarvaskői Várhegy, a Kis-hegy, a Tardos-tető, és a Szén-hegy egyre magasodó csúcsai, majd ezek felett óriásként a Bükk igéző fennsíkja, a Bél-kőtől egészen a Tar-kőig húzódva.
Dél felé pillantva láthatjuk Eger városának és az Alföld hatalmas területének szeletét, nyugat felé fordulva pedig kibukkan a Mátra, így az 1014 méter magas Kékestető is az adótoronnyal.
Az Egertől körülbelül 11 km-es távolságra, szerpentines hegyi úton megközelíthető Szarvaskőt a Bükk-hegység egyik déli kapujának is nevezhetjük. A település pontos alapítása hiányos adatok miatt nem ismert, de feltehetően már Eger megjelenésével és korabeli fejlődésével egyidőben jelen lehetett. A község felett emelkedő hegycsúcs ormán álló kilátótorony Heves megye egyik legszebb panorámáját kínálja. Napjainkban egy, a 2000-es évek elején kötött megállapodás eredményeként gyönyörködhet itt a kilátásban az a vándor, akinek útja Szarvaskőre vezet, ugyanis 2004-ben a település vezetősége azzal a feltétellel engedélyezte az egyik közismert mobilszolgáltató számára a 360 méter magas Major-tető csúcsán álló mobiltorony építését, hogy az egyúttal kilátóként is funkcionáljon. E sikeres paktumnak köszönhetően láthatunk a település nyugati fertályáról egészen az ország csúcsáig.
A fából készült torony megközelítése többféleképpen is lehetséges. Gyalogosan a település Keresztelő Szent János születése nevet viselő templomától az Országos Kéktúra vonalán, majd hamarosan délre térve a kék háromszög jelzésen haladva érhetjük el a kilátót. Ellenkező irányból a Szarvaskői geológiai tanösvény nyomvonalát követve is megközelíthető, még autóval az Újtelep településrészről, a tölgyfa, majd a rózsa utcán kanyarogva juthatunk el egy nagyobb, fennsíkszerű rét szélére, ahonnan pár perc gyalogutat megtéve érkezünk a toronyhoz.
A mobil-és kilátótoronyként egyaránt funkcionáló építményt megmászva valóban lebilincselő panoráma tárul elénk. Alattunk a katlanban hosszan elterülő Szarvaskő háztetőinek látványa kápráztatja szemünket, szinte, mint egy terepasztal: el-elsuhanó autók, hangyának tűnő emberek a kertekben vagy utcákon, néha-néha egy elgördülő vasúti kocsi a sziklák peremén, éppen előbújva vagy eltűnve az alagút mélyén.
Észak felé, a távolban felbukkan a Heves-Borsodi-dombság miniatűr “természeti hullámvasútja”, még tekintetünket északkelet-kelet felé szegezve a szarvaskői Várhegy, a Kis-hegy, a Tardos-tető, és a Szén-hegy egyre magasodó csúcsai, majd ezek felett óriásként a Bükk igéző fennsíkja, a Bél-kőtől egészen a Tar-kőig húzódva.
Dél felé pillantva láthatjuk Eger városának és az Alföld hatalmas területének szeletét, nyugat felé fordulva pedig kibukkan a Mátra, így az 1014 méter magas Kékestető is az adótoronnyal.
További keresési lehetőségek