Tessedik egykori Gazdasági Iskolája 1791-ben épült barokk stílusban, amely az ország első mezőgazdasági iskolája volt. Az iskola megszűnése után 1834-1906 között gimnázium.1907-59-ig tanítóképző, 1960-ban az óvóképző diákotthona volt,1973-tól lett a múzeum székháza. Főbejárata fölött a következő latin nyelvű felirat olvasható: „Ez intézettel kiűzetik a hazai iskolákból a tétlenség.
A szorgalomnak ezt az emlékművét, hogy az utódokról gondoskodjék a szarvasi nép állította az 1791.esztendőben.” Szarvason és környékén az első régészeti kutatások 1870-1920-ig folytak. Helyi múzeum hiányában a leletek a környező múzeumokba, a szarvasi gimnáziumba és a tanítóképzőbe kerültek. Az 1920-40-es években számottevő régészeti feltárás nem volt, jelentősek voltak viszont a Tessedik Sámuel munkásságáról megjelent forrásértékű munkák. A Múzeumok és Műemlékek Országos Központja 1951-ben intézkedett a Szarvason létesítendő Tessedik Emlékmúzeum érdekében, annak a Tessedik Sámuelnek az emlékére, aki először vetette fel a magyar parasztság sorsának megjavítását, aki jelentős forradalmi javaslatokat hozott Széchenyi és Kossuth előfutáraként. Meg is kezdődtek az előkészítő munkák, amelyek eredményeként 1952-ben az intézmény működési engedélyt és Tessedik Sámuel Múzeum nevet viselő jogot kapott. A múzeum létrehozásában elévülhetetlen érdemei vannak Palov József egykori igazgatónak, aki 1951-től egészen 1994-ig volt igazgató. Palov József nem kevesebbet tett városa és megyéje kulturális felemelkedéséért, mint hogy- Tessedik XX. századi szellemi rokonaként- a nagy előd által alapított, egykori mezőgazdasági iskolában egy élet munkájával múzeumot hozott létre. A múzeum gyűjteményének alapját a helyi iskolákból átvett régészeti leletek, valamint a megkezdett helytörténeti és néprajzi gyűjtések képezték. A gyűjtések a következő témákra összpontosultak: Tessedik-hagyaték, paraszti gazdálkodás, szőlőművelés, állattartás, céhek, kismesterségek. A közben végzett ásatások újkőkori, réz-és bronzkori, népvándorlás- honfoglalás- és Árpád-kori lelőhelyek feltárására irányultak.
Az első állandó kiállítás – a Tessedik Sámuel Emlékkiállítás -1954-ben nyílt meg. Ezt követően a múzeum többször volt kénytelen költözni, ami továbbfejlődését gátolta. Akárcsak Szarvast Európa és a magyarság tudatába beemelő tudós lelkésznek, úgy Palov Józsefnek is nem kevés meg nem értéssel és nehézséggel kellett megküzdenie, amíg 1976-ban méltó helyet sikerült kiküzdenie szeretett múzeumának. Az utókor nem lehet eléggé hálás Neki az újkori magyar művelődéstörténet lebontásra ítélt, kiemelkedő jelentőségű műemlék- épületének megmentéséért.
Széleskörű szakmai munkálatok eredményeként jött létre 1979-ben a „Tessedik városa hajdan és ma” c. állandó kiállítás, melynek gazdag régészeti anyaga a Szarvason és környékén letelepedett népek emlékeit tárta elénk az újkőkortól a törökök kivonulásáig.
1981-ben nyílt meg Domán Imre néprajzi gyűjteményéből álló kiállítás. Dr. Domán Imre 1942-ben került Szarvasra. 40 éves állatorvosi pályafutása során a szarvasi parasztemberek gyakran ajándékozták meg használaton kívüli gazdasági eszközökkel, berendezési és egyéb néprajzi tárgyakkal. Ily módon jött létre a 2500 tárgyból álló néprajzi gyűjtemény, melyből közel 700 darabot a múzeumnak adományozott.
Tessedik régi iskolaépületének felújítását követően 1979-ben megalakult a "Tessedik városa hajdan és ma"állandó kiállítás, amely a Szarvas környékén élők történetét mutatta be a kőkortól napjainkig.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
Magyarország legnagyobb arborétuma, a Szarvasi Arborétum Szarvas határában, a Holt-Körös partján terül el 82 hektáron.Gróf Bolza Pál a Körösök szabályozása után, az 1880-as évek végén kezdte meg azt a
Trianon Múzeum
A műemléki védettségű, újjáépült Zichy-kastély és a benne működő Trianon Múzeum – a magyar nemzet számára sorsdöntő éveket bemutató – megújult kiállításaival a Kárpát-medencében egyedülálló „zarándokh
Károlyi-kastély
A fehérvárcsurgói kastélyt magába foglaló birtok története meglehetősen régre nyúlik vissza. 1834-ben a Perényi család zálogosította el Károlyi György grófnak ami 1853-ban, vásárlás útján végleg a Kár
Kristály Múzeum
A Kristály Múzeum, mely csak a nevében múzeum egy kiállítóhely, mely bemutatja a nagy múltú Ajka Kristály termékeit a kezdetektől.A gyárat 1878-ban Neumann Bernát alapította. Eleinte háztartási üvegár
Gödöllői Királyi Kastély
A Gödöllői Királyi Kastély nemcsak Magyarország legnagyobb barokk kastélya, hanem egyike a legjelentősebb kulturális örökségi helyszíneknek is. Grassalkovich I. Antal megrendelésére épült a 18. század
Bordűr Interaktív Szőnyegmúzeum
VARÁZSLATOS SZŐNYEGMÚZEUM, mely elrepít az igazi csoda szőnyegek Világába Békésszentandráson!Békésszentandráson immár 100 éve áll egy "varázskastély", melyben világhírű békésszentandrási szőnyegszövés
Kiemelt szállás ajánlatok (12)
Esterházy Fogadó
Esterházy Fogadó a vértes szívében található Kőhányás pusztán. A Kéktúra útvonal egyik bélyegző pontja ahol szállással, étteremmel, nagy parkolóval, zárható kerékpár tárolóval és 5 állásos ló pihenőve
Premier Hotel Miskolc
A Premier Hotel Miskolc a Macropolis bevásárló- és irodaközpontban található, amely egy egész háztömböt foglal el a belvárosban, ahol nagy európai vállalatok irodái, üzletek, apartmanok találhatóak. A
Hotel Narád****
Fedezd fel a természet csodáit Magyarország legmagasabban fekvő, erdőkkel körülölelt wellness szállodájában! Itt, a festői környezetben minden évszakban felejthetetlen élményekben lesz részed, Téged é
Fácános Vadászház és Rendezvényközpont
Soponya a Sárvíz mentén, Fejér megye délnyugati részén helyezkedik el. Az Ökoturisztikai Központ a község szélén, csodálatos erdős-tavas környezetben várja a kikapcsolódásra vágyókat. A mintegy 1000 h
Idehaza Vendégház Kisszekeres
Földszintes teljes ház, 3 fős lakosztály, 1 hálótérrel (pótágyazható).Ingyenes parkolásSZÉP kártya elfogadóhely: OTP Nyitvatartás: április 1. - október 30.Macska, kutya bevihető (500 Ft / éj) 1 szoba,
Börzsönyi Ékszerdoboz
Börzsönyi Ékszerdoboz - Privát wellness a Tölgyek ölelésébenVárunk Kismaroson, Börzsönyligeten az erdő csendjével. Budapesttől 40percre. A DOBOZ minden kényelmével és vintage hangulatával🍂Privát jacuz
Tessedik egykori Gazdasági Iskolája 1791-ben épült barokk stílusban, amely az ország első mezőgazdasági iskolája volt. Az iskola megszűnése után 1834-1906 között gimnázium.1907-59-ig tanítóképző, 1960-ban az óvóképző diákotthona volt,1973-tól lett a múzeum székháza. Főbejárata fölött a következő latin nyelvű felirat olvasható: „Ez intézettel kiűzetik a hazai iskolákból a tétlenség.
A szorgalomnak ezt az emlékművét, hogy az utódokról gondoskodjék a szarvasi nép állította az 1791.esztendőben.” Szarvason és környékén az első régészeti kutatások 1870-1920-ig folytak. Helyi múzeum hiányában a leletek a környező múzeumokba, a szarvasi gimnáziumba és a tanítóképzőbe kerültek. Az 1920-40-es években számottevő régészeti feltárás nem volt, jelentősek voltak viszont a Tessedik Sámuel munkásságáról megjelent forrásértékű munkák. A Múzeumok és Műemlékek Országos Központja 1951-ben intézkedett a Szarvason létesítendő Tessedik Emlékmúzeum érdekében, annak a Tessedik Sámuelnek az emlékére, aki először vetette fel a magyar parasztság sorsának megjavítását, aki jelentős forradalmi javaslatokat hozott Széchenyi és Kossuth előfutáraként. Meg is kezdődtek az előkészítő munkák, amelyek eredményeként 1952-ben az intézmény működési engedélyt és Tessedik Sámuel Múzeum nevet viselő jogot kapott. A múzeum létrehozásában elévülhetetlen érdemei vannak Palov József egykori igazgatónak, aki 1951-től egészen 1994-ig volt igazgató. Palov József nem kevesebbet tett városa és megyéje kulturális felemelkedéséért, mint hogy- Tessedik XX. századi szellemi rokonaként- a nagy előd által alapított, egykori mezőgazdasági iskolában egy élet munkájával múzeumot hozott létre. A múzeum gyűjteményének alapját a helyi iskolákból átvett régészeti leletek, valamint a megkezdett helytörténeti és néprajzi gyűjtések képezték. A gyűjtések a következő témákra összpontosultak: Tessedik-hagyaték, paraszti gazdálkodás, szőlőművelés, állattartás, céhek, kismesterségek. A közben végzett ásatások újkőkori, réz-és bronzkori, népvándorlás- honfoglalás- és Árpád-kori lelőhelyek feltárására irányultak.
Az első állandó kiállítás – a Tessedik Sámuel Emlékkiállítás -1954-ben nyílt meg. Ezt követően a múzeum többször volt kénytelen költözni, ami továbbfejlődését gátolta. Akárcsak Szarvast Európa és a magyarság tudatába beemelő tudós lelkésznek, úgy Palov Józsefnek is nem kevés meg nem értéssel és nehézséggel kellett megküzdenie, amíg 1976-ban méltó helyet sikerült kiküzdenie szeretett múzeumának. Az utókor nem lehet eléggé hálás Neki az újkori magyar művelődéstörténet lebontásra ítélt, kiemelkedő jelentőségű műemlék- épületének megmentéséért.
Széleskörű szakmai munkálatok eredményeként jött létre 1979-ben a „Tessedik városa hajdan és ma” c. állandó kiállítás, melynek gazdag régészeti anyaga a Szarvason és környékén letelepedett népek emlékeit tárta elénk az újkőkortól a törökök kivonulásáig.
1981-ben nyílt meg Domán Imre néprajzi gyűjteményéből álló kiállítás. Dr. Domán Imre 1942-ben került Szarvasra. 40 éves állatorvosi pályafutása során a szarvasi parasztemberek gyakran ajándékozták meg használaton kívüli gazdasági eszközökkel, berendezési és egyéb néprajzi tárgyakkal. Ily módon jött létre a 2500 tárgyból álló néprajzi gyűjtemény, melyből közel 700 darabot a múzeumnak adományozott.
Tessedik régi iskolaépületének felújítását követően 1979-ben megalakult a "Tessedik városa hajdan és ma"állandó kiállítás, amely a Szarvas környékén élők történetét mutatta be a kőkortól napjainkig.