Szarvas látnivalói
Történelmi Emlékút és Országközép
Cím
Szarvas
Malom u.
46.877320 N, 20.539215 E
Útvonaltervezés
Kapcsolat
Web: www.korostourist.hu
1939 óta áll a Holt-Körös partján a szélmalmot formázó emlékmű, amely a történelmi Magyarország és a Kárpát-medence földrajzi középpontját jelzi. Szentegyháza és Barót erdélyi testvérvárosok székelykapui 2000 óta őrzik az 1250 méter hosszú Szarvasi Történelmi Emlékutat, amely 17 stáción keresztül vonultatja fel Magyarország történelmének jelentős állomásait.

A Történelmi Országközép története:
A történelmi Magyarország mértani középpontját Mihálfi József, szarvasi evangélikus gimnáziumi tanár határozta meg (1880 körül), amely egyben a Kárpát-medence középpontját is jelenti.

1939-ben készült el dr. Schauer Gábor főszolgabíró ötlete nyomán, Gödri István községi mérnök tervezésében a kicsinyített 6,5 m magasságú, belső szerkezet nélküli jelképes, négy vitorlaszárnyas szélmalom. Mesterséges dombra emelten, terméskőből, s a Körös felől a város címerével díszített mellvéddel. Bejárata fölött ez a felirat állt: “Isten malmai lassan őrölnek, az igazság győz, itt volt, itt lesz Nagy – Magyarország közepe”

A háborús időkben a térség már nem töltötte be eredeti funkcióit. Az objektum pusztulásnak indult, a feliratot 1945-ben leverték, a vitorlákat leszedték, mellvédjét lerombolták. A rendszerváltás hajnalán több civil fórum is hallatta hangját, elsőként a Szarvas Barátainak Köre!

1991-ben Keresztes K. Sándor környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter történelmi emlékparkká és természetvédelmi területté nyilvánította a területet. Ugyanekkor Mihály Árpád szobrászművész “Milyen legyél Szarvas?” című tanulmányban dolgozta ki a teljes rehabilitációt illetve rekonstrukciót. Az ötlet akkor megfelelő alapok híján nem valósulhatott meg. 1993- Szent István napjára – városi összefogással – a mellvéd és a feliratok kivételével a Képviselő-testület helyreállította az emlékművet, belsejében bronzból öntött országérképpel -és egy dr. Gyalog Sándortól eredő felirattal: “Emlékezve a múltra, élve a jelent és bízva a jövőben.”

1999 novemberében megalakult Szarvason is a Millenniumi Emlékbizottság. Ez a bizottság tűzte napirendre a Történelmi Ország Közepéhez vezető “Nemzeti Történelmi Emlékút” megalkotását.

Szarvas Város Önkormányzata 2000 tavaszán hozta létre a Szarvasi Emlékút Közalapítványt. A megalakulás után meghívásos pályázat keretében az alapítvány kuratóriuma felkérte Lestyán-Goda János szobrászművészt az Emlékút képzőművészeti kompozícióinak megtervezésére és megalkotására.

A 2000. augusztus 18-i Emlékút avatásra négy emlékmű készült el végleges formában: a Honfoglalás, az Államalapítás, az Árpád-kapu, valamint a XX. század. Emellett 12 ideiglenes – ezzel együtt önmagukban is művészeti erővel bíró – emlékoszlop, a 2000. év Magyarországának emléktáblás malomköve, valamint Barót és Szentegyháza erdélyi testvérvárosok által ajándékozott székelykapuk kerültek az 1250 méter hosszúságú útvonalra.

Lényege: a Történelmi Országközép történeti és turisztikai szerepének erősítésével, egy múlt századi – ún. betlehemi – gátszakaszon virtuális történelemkönyvként jeleníti meg népünk történetének legfontosabb állomásait. Az elkészült kompozíciók munkálataiban szentegyházi és baróti vállalkozók vettek részt, Szarvason pedig Csog József, Kelemen József, Buzogány Mózes és Sándor Attila erdélyi fafaragók személyesen segítették a kivitelezést.