Az épület a község 1898-ban elkezdett, 1905-ben felszentelt emblematikus, a településképet máig meghatározó épülete historizáló stílusban épült. 1998-ban történt belső felújításának tervezője Dr. Nemcsics Antal, Műegyetemi építészprofesszor volt.
Templombelső:
A szentély secco-it lengyel menekültek, Malczik Károly és felesége, Pavlik Milada készítették a második világháborút követően. A festőművész házaspár több templomot festett a háború alatt Magyarországon, így a kiskunmajsait és a szankit is. A művészpár a kiskunmajsai templom mennyezetén látható Hegyi beszéd bibliai jelenetében örökítette meg saját vonásait.
Harangok:
A templom 35 m magas tornyában három harang lakik. Közülük a középső készült legrégebben. Szank község római katolikus hívei Isten dicsőségére öntették 1881 évben Walter Ferenc harangöntő mester budapesti műhelyében. Ezt a harangot 1898-ban hozták be a régi, szöllősori templomból jelenlegi helyére. 1928-ban három harang öntését rendelte meg a község Bodicsy Sándor bajai harangöntő mestertől. A 385 kg-os nagyharangot Isten dicsőségére és Assisi Szent Ferenc tiszteletére a szanki római katolikus egyházközség öntette Végh Kálmán bíró, Kőnig Kornél jegyző, Droppa Antal kántortanító, Csontos Vince, Herceg János, Forczek József, Bacsó János idejében. A 69 kg-os lélekharang Paduai Szent Antal tiszteletére, a 1914-1918 tartó világháborúban elesett hősök emlékezetére készült.
A szanki harangok többször váltak a háborúk áldozatává. Az I. világháborúban az 1881-ben készült nagyharangot, a II. világháborúban a 212 kg-os, Magyarok Nagyasszonya tiszteletére 1928-ban öntött középső harangot használták fel háborús célokra. Ez utóbbi harangból 30 kg harangérc 1955-ben a móricgáti lelkészség harangöntését segítette, beépült az ekkor öntött móricgáti harangba.
Toronyóra:
A toronyóra 2000. december 31-től mutatja az idő múlását. Az ezredforduló ünnepi eseményére készíttette Szank Község Önkormányzata. A készíttetők a hétköznapokat színesítő harangjátékról is gondoskodtak. Reggel 8 órakor, délben 12 órakor, este 18 órakor szólalnak meg a toronyban a magyar népdalkincs válogatott dallamai
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
Templombelső:
A szentély secco-it lengyel menekültek, Malczik Károly és felesége, Pavlik Milada készítették a második világháborút követően. A festőművész házaspár több templomot festett a háború alatt Magyarországon, így a kiskunmajsait és a szankit is. A művészpár a kiskunmajsai templom mennyezetén látható Hegyi beszéd bibliai jelenetében örökítette meg saját vonásait.
Harangok:
A templom 35 m magas tornyában három harang lakik. Közülük a középső készült legrégebben. Szank község római katolikus hívei Isten dicsőségére öntették 1881 évben Walter Ferenc harangöntő mester budapesti műhelyében. Ezt a harangot 1898-ban hozták be a régi, szöllősori templomból jelenlegi helyére. 1928-ban három harang öntését rendelte meg a község Bodicsy Sándor bajai harangöntő mestertől. A 385 kg-os nagyharangot Isten dicsőségére és Assisi Szent Ferenc tiszteletére a szanki római katolikus egyházközség öntette Végh Kálmán bíró, Kőnig Kornél jegyző, Droppa Antal kántortanító, Csontos Vince, Herceg János, Forczek József, Bacsó János idejében. A 69 kg-os lélekharang Paduai Szent Antal tiszteletére, a 1914-1918 tartó világháborúban elesett hősök emlékezetére készült.
A szanki harangok többször váltak a háborúk áldozatává. Az I. világháborúban az 1881-ben készült nagyharangot, a II. világháborúban a 212 kg-os, Magyarok Nagyasszonya tiszteletére 1928-ban öntött középső harangot használták fel háborús célokra. Ez utóbbi harangból 30 kg harangérc 1955-ben a móricgáti lelkészség harangöntését segítette, beépült az ekkor öntött móricgáti harangba.
Toronyóra:
A toronyóra 2000. december 31-től mutatja az idő múlását. Az ezredforduló ünnepi eseményére készíttette Szank Község Önkormányzata. A készíttetők a hétköznapokat színesítő harangjátékról is gondoskodtak. Reggel 8 órakor, délben 12 órakor, este 18 órakor szólalnak meg a toronyban a magyar népdalkincs válogatott dallamai