E történeti emlékpark a középkorban, a 13. század közepén Magyarországra költözött keleti eredetű népnek, a kunoknak állít emléket. A kunok a tatárjárás vérzivataros évei folyamán leltek itt új hazára, majd hosszú évszázadok során, kulturális hagyatékuk egyes elemeit megőrizve, beolvadtak a magyarságba. Egykori jelenlétüket számos, ma már a magyar örökség szerves részét képező hagyomány, fogalom, földrajzi név, szó, használati tárgy tanúsítja.
A kunok jelenlétének szemléletes bizonyítékai a földrajzi nevek, különös tekintettel a Kiskunság és Nagykunság tájegységeink beszédes elnevezései. A Duna–Tisza köze jelentős részét lefedő mai Kiskunság azonban nemcsak egy természetföldrajzi egység, hanem egy történeti-kulturális egység is egyben.
A keleti sztyepp egykor volt hatalmas és erős népének, a kunoknak különösen izgalmas és kalandos történelmében való utazás – ennyi év távlatából – a történet, a nyelvészet, a néprajz vagy éppen a régészettudomány eredményei segítségével történhet meg.
A Kiskun Emlékhely fő célja, hogy a látogató közel 800 év történetében barangolva, választ kapjon olyan kérdésekre, hogy a 21. században miért van jelen és mit jelent az a fogalom, mint a „kun öntudat”.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
A kunok jelenlétének szemléletes bizonyítékai a földrajzi nevek, különös tekintettel a Kiskunság és Nagykunság tájegységeink beszédes elnevezései. A Duna–Tisza köze jelentős részét lefedő mai Kiskunság azonban nemcsak egy természetföldrajzi egység, hanem egy történeti-kulturális egység is egyben.
A keleti sztyepp egykor volt hatalmas és erős népének, a kunoknak különösen izgalmas és kalandos történelmében való utazás – ennyi év távlatából – a történet, a nyelvészet, a néprajz vagy éppen a régészettudomány eredményei segítségével történhet meg.
A Kiskun Emlékhely fő célja, hogy a látogató közel 800 év történetében barangolva, választ kapjon olyan kérdésekre, hogy a 21. században miért van jelen és mit jelent az a fogalom, mint a „kun öntudat”.