A szakonyi templom a késő középkorban filiája volt Szentkirálynak 1528-ban. A templom patrónusi joga Kanizsai Ferenc kezében volt. Szentkirály Kőszeg ostromának idején elpusztult. A szakonyi lakosok 1458-ban ismeretlen soproni ötvösnél kelyhet rendeltek, de a mester közben meghalt, és az özvegyével különböző huzavonák támadtak, ezért kelyhet nem vásároltak. A XV. századbeli oklevelek megtartották az akkoriban használatos német elnevezést is (Zakarsdorf).
1651-ben a templom katolikus kézen volt, és a templomban püspöki látogatás is volt, erről jegyzőkönyvet vettek fel. Ekkor jegyezték fel, hogy a templom kívül esik a falun, tornya az “evangélicorum more” módjára épült. 1714. március 14-én a török, tatár és kuruc idők után újonnan restaurálva találta a püspöki látogatás a templomot. A vizitáció tagjai : Glatzol János csepregi plébános, úgy is mint a locsmándi főesperesség alsó részének esperese, és Pogány Pál büki plébános. Megállapításaik: A templom Szent Kozma és Demjén tiszteletére épült. Nem részesült püspöki szentelésben. A Rákóczi-féle szabadságharc idején, ha olyan alakulat vonult át a falun, amelyben többségben voltak a protestánsok, akkor jaj volt a katolikusoknak, a templomba betörtek, ott duhajkodtak. De ugyanezt tették a katolikusok a protestáns falvakban. A templomban lévő egy oltárt nem bántották, az oltáron lévő pecsét is épségben maradt. Az építője sajnos nem ismert.
A templom felszerelése akkoriban: egy hibátlan kehely, két törött, használhatatlan kehely, tányérka, egy misekönyv, karing, 11 oltárterítő. Ez a templom messze esett a falutól, ezért 1752 táján felső Szakonyban építettek egy elég terjedelmes Szentháromság kápolnát, amelynek már 1780-ban két oltára, egyszerűbb szószéke, és orgonája is volt.
1863 és 1869 között ismét új templomot építettek a faluban, amelyet 1871-ben átépítettek. A templom külsejét romantikusan képezték ki, hasonlóan a toronyot is. A templom belső része: Cseh-süveg boltozatos toronyalja, orgona, karzat, három kosárívvel, két pilléren, alul cseh- süveggel boltozva. Öt szakaszos hajó, donga boltozattal, részben fiókokkal. Keskenyebb, cseh-süveg boltozatos szentély.
Berendezés: Romantikus. Oltárkép: Szent István felajánlja az országot, ez valószínűleg Storno Ferenc műve. A Mária oltárt 1890-ben a soproni Fendt János faragta, és Habich aranyozta. A Fő oltáron kora klasszicista gyertyatartók állnak.
Az egyházközséget az iskolaszéki tagok, illetve az egyházközségi tagok képviselték, a képviselő-testületi tagokat 10 évenként választották és évente 3 ülést tartottak.
1948. június havában került sor az iskola államosítására, addig a szakonyi egyházhoz egy elemi iskola tartozott, ahol egy tanító tanított hat osztályt egy tanteremben. Szólni kell a templomharang szenteléséről is, 1922. szeptember 10-én szenteltek meg a rózsafüzér zászlót, az alsó- szakonyi harangláb harangját. A nagy harangot 1924. szeptember 23-án, a lélekharangot 1925. január 18-án szentelték fel. 1943-ban egy harangot hadi célra a templomból elvittek, azóta két harang szól a misékre, a temetésekre, egy pedig hajnalban, délben és este. Temetéseknél a harangozásban különbség van a férfi és női halottaknál. A férfiaknál két megszakítással három ütemben szól a harang, a nőknél egy megszakítással két ütemben szól a harang. A nagyon gyakori tűzesetek miatt Szakonyban a tűzoltók védőszentje (Szent Flórián) fogadott ünnep. 1895. október 1-ig csak az egyházközség végezte az anyakönyvek vezetését, mégpedig 1691-től kezdték a keresztelő, 1696-tól a halotti, 1731-től a házassági anyakönyv vezetését. 1895. október 1-től kezdték az állami anyakönyv vezetését.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
1651-ben a templom katolikus kézen volt, és a templomban püspöki látogatás is volt, erről jegyzőkönyvet vettek fel. Ekkor jegyezték fel, hogy a templom kívül esik a falun, tornya az “evangélicorum more” módjára épült. 1714. március 14-én a török, tatár és kuruc idők után újonnan restaurálva találta a püspöki látogatás a templomot. A vizitáció tagjai : Glatzol János csepregi plébános, úgy is mint a locsmándi főesperesség alsó részének esperese, és Pogány Pál büki plébános. Megállapításaik: A templom Szent Kozma és Demjén tiszteletére épült. Nem részesült püspöki szentelésben. A Rákóczi-féle szabadságharc idején, ha olyan alakulat vonult át a falun, amelyben többségben voltak a protestánsok, akkor jaj volt a katolikusoknak, a templomba betörtek, ott duhajkodtak. De ugyanezt tették a katolikusok a protestáns falvakban. A templomban lévő egy oltárt nem bántották, az oltáron lévő pecsét is épségben maradt. Az építője sajnos nem ismert.
A templom felszerelése akkoriban: egy hibátlan kehely, két törött, használhatatlan kehely, tányérka, egy misekönyv, karing, 11 oltárterítő. Ez a templom messze esett a falutól, ezért 1752 táján felső Szakonyban építettek egy elég terjedelmes Szentháromság kápolnát, amelynek már 1780-ban két oltára, egyszerűbb szószéke, és orgonája is volt.
1863 és 1869 között ismét új templomot építettek a faluban, amelyet 1871-ben átépítettek. A templom külsejét romantikusan képezték ki, hasonlóan a toronyot is. A templom belső része: Cseh-süveg boltozatos toronyalja, orgona, karzat, három kosárívvel, két pilléren, alul cseh- süveggel boltozva. Öt szakaszos hajó, donga boltozattal, részben fiókokkal. Keskenyebb, cseh-süveg boltozatos szentély.
Berendezés: Romantikus. Oltárkép: Szent István felajánlja az országot, ez valószínűleg Storno Ferenc műve. A Mária oltárt 1890-ben a soproni Fendt János faragta, és Habich aranyozta. A Fő oltáron kora klasszicista gyertyatartók állnak.
Az egyházközséget az iskolaszéki tagok, illetve az egyházközségi tagok képviselték, a képviselő-testületi tagokat 10 évenként választották és évente 3 ülést tartottak.
1948. június havában került sor az iskola államosítására, addig a szakonyi egyházhoz egy elemi iskola tartozott, ahol egy tanító tanított hat osztályt egy tanteremben. Szólni kell a templomharang szenteléséről is, 1922. szeptember 10-én szenteltek meg a rózsafüzér zászlót, az alsó- szakonyi harangláb harangját. A nagy harangot 1924. szeptember 23-án, a lélekharangot 1925. január 18-án szentelték fel. 1943-ban egy harangot hadi célra a templomból elvittek, azóta két harang szól a misékre, a temetésekre, egy pedig hajnalban, délben és este. Temetéseknél a harangozásban különbség van a férfi és női halottaknál. A férfiaknál két megszakítással három ütemben szól a harang, a nőknél egy megszakítással két ütemben szól a harang. A nagyon gyakori tűzesetek miatt Szakonyban a tűzoltók védőszentje (Szent Flórián) fogadott ünnep. 1895. október 1-ig csak az egyházközség végezte az anyakönyvek vezetését, mégpedig 1691-től kezdték a keresztelő, 1696-tól a halotti, 1731-től a házassági anyakönyv vezetését. 1895. október 1-től kezdték az állami anyakönyv vezetését.