A kúria XVIII. század végi késő barokk épület. A XIX. század közepén a konyha és a zárt előtér kivételével valamennyi helyiség mennyezetét hun és magyar fejedelmek, királyok festett mellképeivel díszítették.
A zárt előtér nagyméretű olajképeit - a honfoglaló vezérek életnagyságú alakjaival - Wrabetz Ferenc cseh vándorfestő készítette eredetileg a nagykállói vármegyeháza számára.
A kúriát a XIX. század végétől egészen 1978-ig református lelkészlakként használták. Az épülethez irodalmi emlék is fűződik: Móricz Zsigmond ot barátai egy tiszatelki vendégeskedés után vitték el Szabolcsra, s az itt szerzett élményeiről A szabolcsi földvár című riportjában számolt be az író. Később Ebéd című híres novellájában is megörökítette itteni benyomásait: a Mudrány-kúria ebédlője volt a színhelye az elbeszélésben ábrázolt nevezetes lakomának. Ma kiállítás látható itt.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
A zárt előtér nagyméretű olajképeit - a honfoglaló vezérek életnagyságú alakjaival - Wrabetz Ferenc cseh vándorfestő készítette eredetileg a nagykállói vármegyeháza számára.
A kúriát a XIX. század végétől egészen 1978-ig református lelkészlakként használták. Az épülethez irodalmi emlék is fűződik: Móricz Zsigmond ot barátai egy tiszatelki vendégeskedés után vitték el Szabolcsra, s az itt szerzett élményeiről A szabolcsi földvár című riportjában számolt be az író. Később Ebéd című híres novellájában is megörökítette itteni benyomásait: a Mudrány-kúria ebédlője volt a színhelye az elbeszélésben ábrázolt nevezetes lakomának. Ma kiállítás látható itt.