Szent Donát térdeplő szobra

Bár mintegy két tucat Donát nevű szentet tartanak számon, közülük csak kettőnek a köztéri ábrázolásával találkozhatunk Magyarországon. Ha püspökként ábrázolják, akkor Arezzoi Szent Donáttal van dolgunk, ha karddal, fején mirtuszkoszorúval vagy egyszerűen csak katonaként, akkor a Münstereifel-i Szent Donáttal. Münstereifel-i Szent Donát ereklyéinek őrzési helyéről kapta előnevét. (Mivel Rómából származott, néhai Rőmai Szent Donátként is említik.) Ábrázolásaik alapján tehát jól elkülönülnek, de a szőlőtermelők mindkettőt a patrónusuknak tekintik, hol egyiket, hol a másikat.

Szent Donát római vértanú a legenda szerint a II. században élt. Vitéz katona volt, de társai mulatozásaiban nem vett részt, helyette imádkozott. Egy alkalommal, amikor csapata nehéz csatára készült, szintén Istenhez fohászkodott. Az égiek a segítségére voltak, az ellenséges csapatokra eső zúdult. Így számbeli fölényük ellenére, kemény harcban sikerült őket legyőzni. A császár kitüntette Donátot, sőt unokáját is hozzá kívánta adni feleségül. Donát ezt nem fogadta el, mondván ő továbbra is csak Krisztus társaságára vágyik. A császárt sértette ez a visszautasítás, ezért Donátot megnyúzatta.

Ereklyéi 1652-ben kerültek Rómából Münstereifel-be. A sopronhorpácsi Donát-szobron az ehhez a történethez kapcsolódó jelképeket látjuk. A mirtuszkoszorú és a kard a katona dicsőséget jelzi, de ott látjuk a tőrt is, amit a megnyúzáskor használtak. Münstereifel-i Szent Donát ünnepe június 30-án van, Arezzoi Szent Donáté augusztus 7-én. A gazdák mindkettőjükhöz azért imádkoznak, hogy hárítsák el a jégesőt.

A szobor talapzatán a környéken birtokos Széchenyi család címerének töredéke látszik.