Dr. Csapody István emléktáblája

Dr. Csapody István szemészprofesszor 1856. december 25-én, egy tizennégy gyermekes családban kilencedikként éppen azzal a házzal szemben született, amelyben Szentirmay látta meg a napvilágot.
Dr. Csapody István (1856 -1912)
Eredeti családi neve Pájer, illetve Páyer (mindkét írásmóddal előfordul). Az édesapa, Pájer József grófi kocsmáros volt Horpácson, s mivel a család Csapodról származott 1880-ban magyarosította nevét Csapodyra.

Az elemi iskolát Horpácson és Kőszegen végezte, középiskoláit a soproni Bencés Gimnáziumban, majd Budapesten az orvosi egyetemet. Már medikusként állami ösztöndíjat nyert élettani versenydolgozatával, de nevelői állást is vállalnia kellett, hogy tanulmányait folytathassa. 1880-ban avatták orvossá. 1890-ben magántanári képesítést nyert A szemvizsgálás gyakorlati módszerei című tárgykörből. 1891-ben már, mint magán tanár levélben adott orvosi tanácsot Kossuth Lajosnak. Nemcsak orvosként volt kiváló, hanem mint nyelvész, matematikus és botanikus is. Munkáiban sokszor idézte a Sopron megyei nyelvjárást.

Korányi Frigyes, a híres kortárs belgyógyász írta róla 1936-ban: "Ha valamit sikerült elérnem az életben, abban nagy része volt Csapody professzornak, aki gyermekkoromban öntötte belém a természet iránti szeretetet. Hálával emlékezem Öreá."

1889-ben feleségül vette Allaga Vilmát. Nyolc gyermeket neveltek fel.

Dr. Csapody István a hazánkban az akkor legmodernebb Schulek-klinikán lett professzor. Az igazgató ezt így tudatta vele: "Kedves Barátom! Három ember vágyik professzor lenni a szemészetből. Ám legyen, de elébb egy negyediknek kell azzá lenni, és ez Ön, mert ez az igazság. Tiszteli és áll mellette régi híve, Schulek." Ezen a klinikán szerkesztette meg a "Látáspróbák" című tábláit, amelyeket öt kiadás és hetven esztendei használat igazolt. Megírta az első magyar szemészeti tankönyvet. Az általa feltalált Csapody-féle kanál kitűnő műszernek bizonyult jégárpa operálásakor. Később a MÁV orvosi tanácsadója lett. A szeretett Sopron vármegyében, pedig tiszteletbeli tiszti főorvossá választották. A magyaron kívül beszélt latinul, görögül, németül és franciául, értett angolul. Tizenhárom könyvet írt vagy fordított. Publikált a Szemészet, a Magyar Nyelvőr, az Egészség, a Természettudományi Közlöny és a Bu­dapesti Hírlap című lapban. Összesen 492 szakcikke jelent meg.

Korai halála súlyos, hosszú betegség után 1912-ben következett be.

Születésének századik évfordulóján 1956-ban a tudományos világ nagy tiszteletadással ünnepelte. Sopronhorpácson szülő házát emléktáblával je­lölték meg. Dr. Csapody István szemész dinasztiát alapított, egy fia és egy unokája is szemorvos lett. Leánya Csapody Vera, mint jeles botanikus, muzeológus és illusztrátor ismert.