Sopronhorpács látnivalói

Dr. Csapody István emléktáblája

Cím Sopronhorpács Dózsa György u. 2. 47.484211 N, 16.738257 E
Kapcsolat Web: www.sopronhorpacs.hu
Dr. Csapody István szemészprofesszor 1856. december 25-én, egy tizennégy gyermekes családban kilencedikként éppen azzal a házzal szemben született, amelyben Szentirmay látta meg a napvilágot.
Dr. Csapody István (1856 -1912)
Eredeti családi neve Pájer, illetve Páyer (mindkét írásmóddal előfordul). Az édesapa, Pájer József grófi kocsmáros volt Horpácson, s mivel a család Csapodról származott 1880-ban magyarosította nevét Csapodyra.

Az elemi iskolát Horpácson és Kőszegen végezte, középiskoláit a soproni Bencés Gimnáziumban, majd Budapesten az orvosi egyetemet. Már medikusként állami ösztöndíjat nyert élettani versenydolgozatával, de nevelői állást is vállalnia kellett, hogy tanulmányait folytathassa. 1880-ban avatták orvossá. 1890-ben magántanári képesítést nyert A szemvizsgálás gyakorlati módszerei című tárgykörből. 1891-ben már, mint magán tanár levélben adott orvosi tanácsot Kossuth Lajosnak. Nemcsak orvosként volt kiváló, hanem mint nyelvész, matematikus és botanikus is. Munkáiban sokszor idézte a Sopron megyei nyelvjárást.

Korányi Frigyes, a híres kortárs belgyógyász írta róla 1936-ban: "Ha valamit sikerült elérnem az életben, abban nagy része volt Csapody professzornak, aki gyermekkoromban öntötte belém a természet iránti szeretetet. Hálával emlékezem Öreá."

1889-ben feleségül vette Allaga Vilmát. Nyolc gyermeket neveltek fel.

Dr. Csapody István a hazánkban az akkor legmodernebb Schulek-klinikán lett professzor. Az igazgató ezt így tudatta vele: "Kedves Barátom! Három ember vágyik professzor lenni a szemészetből. Ám legyen, de elébb egy negyediknek kell azzá lenni, és ez Ön, mert ez az igazság. Tiszteli és áll mellette régi híve, Schulek." Ezen a klinikán szerkesztette meg a "Látáspróbák" című tábláit, amelyeket öt kiadás és hetven esztendei használat igazolt. Megírta az első magyar szemészeti tankönyvet. Az általa feltalált Csapody-féle kanál kitűnő műszernek bizonyult jégárpa operálásakor. Később a MÁV orvosi tanácsadója lett. A szeretett Sopron vármegyében, pedig tiszteletbeli tiszti főorvossá választották. A magyaron kívül beszélt latinul, görögül, németül és franciául, értett angolul. Tizenhárom könyvet írt vagy fordított. Publikált a Szemészet, a Magyar Nyelvőr, az Egészség, a Természettudományi Közlöny és a Bu­dapesti Hírlap című lapban. Összesen 492 szakcikke jelent meg.

Korai halála súlyos, hosszú betegség után 1912-ben következett be.

Születésének századik évfordulóján 1956-ban a tudományos világ nagy tiszteletadással ünnepelte. Sopronhorpácson szülő házát emléktáblával je­lölték meg. Dr. Csapody István szemész dinasztiát alapított, egy fia és egy unokája is szemorvos lett. Leánya Csapody Vera, mint jeles botanikus, muzeológus és illusztrátor ismert.
Dr. Csapody István emléktáblája, Sopronhorpács