Várhely

A 482 m magas gerincen áll a 2 kilométer hosszú sánccal övezett soproni Várhely sáncvára és temetője, a kora vaskori Hallstatt-kultúra egyik legfontosabb lelőhelye Magyarországon.

A soproni Bella Lajos által 1887-ben megkezdett ásatásokkal induló, több évtizedes régészeti feltárások során feltárták a 2700 éve épített, majd a kelta korban tovább bővített földvár fejlődés történetét és az erődítmény előtt elterülő kora vaskori halomsíros temető temetkezési halmait (tumulusok).

Az itt talált alakos urnák európai viszonylatban is kimagasló régészeti jelentőségűek. A 131. számú halomsírt régészeti bemutatóhelyként a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. rekonstruálta, a korábban itt ásató MTA Régészeti Intézet, majd a Scarbantia Régészeti Park Alapítvány szakmai közreműködésével.

2005 óta a Várhely a helyszíne a tradicionális Kelta ünnepnek, 2018-ban pedig Régészeti Örökség Tanösvény került átadásra itt.