Taródi-vár

Sopron talán legkülönösebb látnivalója a Bolondvárnak, vagy Bagolyvárnak is nevezett Taródi vár. Nagyrészt egyetlen ember, Taródi István 50 évi keze munkáját dicséri, aki 150-200 vasúti kocsira való követ és téglát épített be a falakba, 2010-ben bekövetkezett haláláig.

Taródi István már kamaszkorában is a várépítésről álmodozott és szülei telkén egy favárat épített fel. 1951. május 1-én valóra vált az álma, amikor a soproni Lőverek tetején, a Nándor-magaslaton megvásárolhatott egy telket és a favárat felköltöztette a Lőverekbe. Az egyik erkélytartó gerendára kitett egy kitömött baglyot, ekkor nevezték el a soproniak a különös építményt Bagolyvárnak.1959-ben kezdett a mai kővár építésébe, de előtte kerékpárra pattant és bejárta Magyarország legjelentősebb várait és várromjait. Közülük Somoskő vára volt rá a legnagyobb hatással, és ezt a várat tekintette mintának a több mint 4000 négyzetméter alapterületű vár felépítésénél.

Festő-mázolóként dolgozva munkája után minden szabad idejét és keresetének jelentős részét is megszállottan a vár építésére áldozta. Emiatt a helyiek különcnek tartották, ebből származik a Bolondvár elnevezés.

A várba a 3 méter mély vizesárok felett a felvonóhídon keresztül juthatunk be és mindent megtalálhatunk a várban, ami egy középkori lovagvárra jellemző: a lakórésztől kezdve a kúton és a lovagtermen át a borházig, a felvonóhídig, a csigalépcsőkig és a várfürdőig. Az északi lakórészben találjuk a vár nagytermét, amelyet XIX. századi bútorok és régiséggyűjtemény, valamint a vár építéstörténetét bemutató tablók ékesítenek.

A Taródi vár egész évben várja a turistákat, a várépítő két fia biztosítja apjuk kitartó munkájával épült vár látogathatóságát.