A Tűztorony előtt álló barokk épület ma látható formáját a XVIII. században nyerte el, amikor Festetics család tulajdonában volt. Nevét a Svájcból elszármazott restaurátor és műgyűjtő Storno családról kapta.
Az épület neves lakói közé tartozott Mátyás király Bécs ostroma idején, és Liszt Ferenc is élvezte a ház vendégszeretetét.A XVI. században a Fekete Elefánt patika működött az épületben, amelynek csillagokkal díszítették mennyezetét a Storno-ház földszintjén található Corvinus étteremben csodálhatjátok meg.
A Soproni Múzeum jelenleg két állandó kiállítással várja a látogatókat:
Határtalan történet: A sarokház első emeletén található állandó helytörténeti kiállítás Sopron város és az egykori Sopron vármegye történetét mutatja be a XVII.-XX. században, végigkövetve a mindennapok világát, az életmód és a divat változását. A látogatók az egyik szobában elhelyezett fotóberendezéssel korhű (XIX. századi) háttér előtt készíthetnek magukról fényképeket, láthatják Liszt Ferenc gyermekkori zongoráját, megtekinthetik az 1921. december 14-i népszavazáson használt szavazóládákat és cédulákat, filmfelvételt.
Storno-gyűjtemény: Az épület második emeleti helyiségeiben tekinthető meg a Storno-gyűjtemény. A kiállítás a kéményseprőből restaurátorrá vált id. Storno Ferenc és családja gyűjteményét mutatja be azokban a szobákban, melyeket a család 1875-1984-ig lakásként használt. A régiségekkel és a családtagok alkotásaival berendezett enteriőrök képet adnak a 19. század végének divatos historizáló lakáskultúrájáról. A terek kifestésében és kialakításában követték az akkori divatot, a német reneszánsz ízlésvilágát kívánták a modern igényekhez alakítani. A hangulati elemek mellett a tárgyak elrendezésében, a lakóterek zsúfoltságában is a korszak berendezési szokásaihoz igazodtak.
Az épület névadója, id. Storno Ferenc kalandos úton talált otthonra Sopronban. A közeli Kismartonban (Eisenstadt, Ausztria) született, de gyerekkorát már bajor földön töltötte. Fiatalemberként visszatért szülővárosába, de a rokonságból senkit sem talált már ott. Pozsonyon át Budára majd vissza Bajorországba szeretett volna jutni és Kismarton határában egy horvát asszonytól kért segítséget. Az asszony tévesen Pozsony helyett azonban Sopronba küldte őt.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
Az épület neves lakói közé tartozott Mátyás király Bécs ostroma idején, és Liszt Ferenc is élvezte a ház vendégszeretetét.A XVI. században a Fekete Elefánt patika működött az épületben, amelynek csillagokkal díszítették mennyezetét a Storno-ház földszintjén található Corvinus étteremben csodálhatjátok meg.
A Soproni Múzeum jelenleg két állandó kiállítással várja a látogatókat:
Határtalan történet: A sarokház első emeletén található állandó helytörténeti kiállítás Sopron város és az egykori Sopron vármegye történetét mutatja be a XVII.-XX. században, végigkövetve a mindennapok világát, az életmód és a divat változását. A látogatók az egyik szobában elhelyezett fotóberendezéssel korhű (XIX. századi) háttér előtt készíthetnek magukról fényképeket, láthatják Liszt Ferenc gyermekkori zongoráját, megtekinthetik az 1921. december 14-i népszavazáson használt szavazóládákat és cédulákat, filmfelvételt.
Storno-gyűjtemény: Az épület második emeleti helyiségeiben tekinthető meg a Storno-gyűjtemény. A kiállítás a kéményseprőből restaurátorrá vált id. Storno Ferenc és családja gyűjteményét mutatja be azokban a szobákban, melyeket a család 1875-1984-ig lakásként használt. A régiségekkel és a családtagok alkotásaival berendezett enteriőrök képet adnak a 19. század végének divatos historizáló lakáskultúrájáról. A terek kifestésében és kialakításában követték az akkori divatot, a német reneszánsz ízlésvilágát kívánták a modern igényekhez alakítani. A hangulati elemek mellett a tárgyak elrendezésében, a lakóterek zsúfoltságában is a korszak berendezési szokásaihoz igazodtak.
Az épület névadója, id. Storno Ferenc kalandos úton talált otthonra Sopronban. A közeli Kismartonban (Eisenstadt, Ausztria) született, de gyerekkorát már bajor földön töltötte. Fiatalemberként visszatért szülővárosába, de a rokonságból senkit sem talált már ott. Pozsonyon át Budára majd vissza Bajorországba szeretett volna jutni és Kismarton határában egy horvát asszonytól kért segítséget. Az asszony tévesen Pozsony helyett azonban Sopronba küldte őt.