A Központi Bányászati Múzeum 1957 októberében nyílt meg Sopron belvárosában, az Esterházy-palotában. A Templom utca elején álló középkori eredetű ház volt a városkapitányok lakóháza 1631-ig.
Neves lakója volt Rauch András kora barokk zeneszerző, Lackner Kristóf kortársa. Belső udvara megőrizte reneszánsz jellegét, homlokzata pedig a XVIII. században kapott barokk külsőt, amikor az Esterházy család tulajdonába került.
A múzeumnak otthont adó épület a magyarországi bányászat tárgyi emlékeit, dokumentum és fotóanyagát őrzi és mutatja be. Az állandó kiállítások a bányászati szempontból értékes ásványokat, kőzeteket, a bányászat iparművészeti és képzőművészeti emlékeit, a magyarországi bányászat évezredes történetét, kiemelten a bányászati felsőoktatás történetét dolgozza fel. A bányászati termelés történetét bányarekonstrukciók szemléltetik, az őskortól napjainkig.
A Mitől működik? című, a legmodernebb múzeológiai és informatikai alkalmazásokat, módszereket felhasználó Látványtár, a bányászat energiahasznosításának történetét kíséri végig az emberi erőtől a villamos energia felhasználásáig. A Látványtárban a látogatók virtuálisan betekinthetnek és kutathatnak a múzeumi raktárakban, mely több ezer műtárgyat, történeti fotót és térképet tartalmaz. A digitális érmetár a legjelentősebb magyar forgalmi és bányapénzeket jeleníti meg.
A múzeum Élménybányája a gyermekek birodalma, ahol mindenki kis bányásszá válhat, felöltheti a bányászsisakot, lecsúszhat a bányába, közlekedhet szűk és sötét vágatokban, utazhat csillében, kipróbálhatja a középkori vízkiemelő szerkezetet.
A múzeum legújabb fejlesztése a NÉZŐpont – a bányászat és az emberi civilizáció fejlődésének egymásra hatása – EFOP-4.1.9-16-2017-00034 pályázat keretein belül jött létre. Az ún. festett termekben csupán egy-egy tárgyat- a selmecbányai üvegtérképet és a selmecbányai bányahegyet-, helyeztek el, jól körüljárható módon. E két, önmagában is nagyon sokrétű és érdekes tárgy mellett az interaktivitást digitális berendezések szolgálják. A interaktív kiállítás jelszava a „Fogd a mobilod és kalandozz velünk!”, melyet a múzeum kiállításainak egészére kiterjesztett wifi-hálózat segítségével lehetett megvalósítani. Ez a kiállítások ismeretanyagának virtuális tudásbázissal való kiegészítését teszi lehetővé. A feltöltött bányászattörténettel foglalkozó anyag fényképes, videós kiegészítésekkel (Gyűjtemények, Tudástár) és a kiállításhoz illesztett számítógépes játékokkal, a kisebbek számára legós játéklehetőséggel teszi teljesebbé, érdekesebbé a múzeumlátogatást. A kiállítások három nyelven hozzáférhető QR kóddal ellátottak, valamint akadálymentesítettek (vakok és gyengén látók, siketek és nagyothallók, valamint mozgáskorlátozottak számára is hozzáférhetők).
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
Neves lakója volt Rauch András kora barokk zeneszerző, Lackner Kristóf kortársa. Belső udvara megőrizte reneszánsz jellegét, homlokzata pedig a XVIII. században kapott barokk külsőt, amikor az Esterházy család tulajdonába került.
A múzeumnak otthont adó épület a magyarországi bányászat tárgyi emlékeit, dokumentum és fotóanyagát őrzi és mutatja be. Az állandó kiállítások a bányászati szempontból értékes ásványokat, kőzeteket, a bányászat iparművészeti és képzőművészeti emlékeit, a magyarországi bányászat évezredes történetét, kiemelten a bányászati felsőoktatás történetét dolgozza fel. A bányászati termelés történetét bányarekonstrukciók szemléltetik, az őskortól napjainkig.
A Mitől működik? című, a legmodernebb múzeológiai és informatikai alkalmazásokat, módszereket felhasználó Látványtár, a bányászat energiahasznosításának történetét kíséri végig az emberi erőtől a villamos energia felhasználásáig. A Látványtárban a látogatók virtuálisan betekinthetnek és kutathatnak a múzeumi raktárakban, mely több ezer műtárgyat, történeti fotót és térképet tartalmaz. A digitális érmetár a legjelentősebb magyar forgalmi és bányapénzeket jeleníti meg.
A múzeum Élménybányája a gyermekek birodalma, ahol mindenki kis bányásszá válhat, felöltheti a bányászsisakot, lecsúszhat a bányába, közlekedhet szűk és sötét vágatokban, utazhat csillében, kipróbálhatja a középkori vízkiemelő szerkezetet.
A múzeum legújabb fejlesztése a NÉZŐpont – a bányászat és az emberi civilizáció fejlődésének egymásra hatása – EFOP-4.1.9-16-2017-00034 pályázat keretein belül jött létre. Az ún. festett termekben csupán egy-egy tárgyat- a selmecbányai üvegtérképet és a selmecbányai bányahegyet-, helyeztek el, jól körüljárható módon. E két, önmagában is nagyon sokrétű és érdekes tárgy mellett az interaktivitást digitális berendezések szolgálják. A interaktív kiállítás jelszava a „Fogd a mobilod és kalandozz velünk!”, melyet a múzeum kiállításainak egészére kiterjesztett wifi-hálózat segítségével lehetett megvalósítani. Ez a kiállítások ismeretanyagának virtuális tudásbázissal való kiegészítését teszi lehetővé. A feltöltött bányászattörténettel foglalkozó anyag fényképes, videós kiegészítésekkel (Gyűjtemények, Tudástár) és a kiállításhoz illesztett számítógépes játékokkal, a kisebbek számára legós játéklehetőséggel teszi teljesebbé, érdekesebbé a múzeumlátogatást. A kiállítások három nyelven hozzáférhető QR kóddal ellátottak, valamint akadálymentesítettek (vakok és gyengén látók, siketek és nagyothallók, valamint mozgáskorlátozottak számára is hozzáférhetők).