Református templom

A templom a Csaholyi család kegyúri temploma volt, mely a 15. században épült a reformáció kezdete előtt nem sokkal. Kívül gótikus, belül népies barokk stílusú. Egyhajós sokszögzáródású, korábban római katolikus templom volt.

Az épület belsejét a reformáció miatt a 18. században átalakították. Egyik oka az 1717-es tatár betörés. Ekkor a település csaknem megsemmisült. A szentély gótikus boltozata ekkor sérült meg, a tetőszerkezetét felgyújtották. A helyreállítás csak az 1750-es években kezdődött meg. 1766-ban festett, kazettás mennyezet és karzat készült. A szószék 1773-ban készült. Az L alakú karzat 1795-ben készült. A nyugati torony a XIX. század elején épülhetett. A déli bejáratnál nyitott fa előcsarnok, mögötte a kőkeretes mívesen képzett gótikus boltozat.

A XX. század végén már olyan rossz állapotban volt a templom, mint még azelőtt soha. Még istentiszteletek megtartására sem volt alkalmas. A 1990-as évek közepétől a helyreállítása megkezdődött. Eközben 1766-ból származó töredékes famennyezetek kerültek elő változatos festésekkel és gazdag ornamentikával együtt. A restaurálás nyomán ma hasonlóan gazdag színekben pompázik a szószék, az életfa motívumokat ábrázoló karzatok és a padok. A falakon is nagyon szép, különböző korból származó falfestések váltak láthatóvá.

A restaurálásnak köszönhetően 1998-ban a református templom Europa Nostradíjban részesült. Azóta virágok templomaként emlegetik. A templom kívül is festve volt, melynek nyomai a templom falain látszanak is. A festett famennyezetek egyik legszebbike Sonkádon látható.