Helytörténeti gyűjtemény

Az épület, melyben kiállítás látható eredetileg szerb elemi népiskola volt és 1910 táján épült. A tetszetős stílusban megépült iskola nagyobbrészt oktatási célt, részben pedig a tanító szolgálati lakásául szolgált. Akkor a tanítás nyelve községünkben a lakosság számarányának megfelelően, német - magyar, míg a szerb iskolában szerb - magyar volt. 1922 után Somberekről elköltöztek a szerbek, így a gyermekek létszáma is megfogyatkozott. Az 1930-as évek végén már nem jegyeznek szerb iskolást a felmérések. 1938-ban az iskola épületét a római katolikus egyházközség vette bérbe, s tovább tanítottak az épületben. A II. világháború után, 1948-ban államosították az épületet. Változatlanul iskolaként, majd tornateremként használták. Somberek Község Önkormányzatának döntése alapján az épület teljes felújításra került. Az eredeti állapotába visszaállított épületben, a "Hagyományok Házában" jelenleg a falunkban élő népcsoportok történetének kialakítása tekinthető meg.

Felvidékiek
A felvidéki magyarok a II. világháborút követően 1948-ban kerültek Jókáról (ma: Szlovákia) Somberekre. A "Cseh-szlovák-magyar lakosságcsere egyezmény" keretében telepítették át akaratuk ellenére az ott lakó magyarokat, az innen kitelepítésre kerülő német családok házaiba. Beilleszkedésüket megkönnyítette, hogy számos olyan szokásuk volt, amely hasonlított az itteni szokásokhoz, de az azonos vallás is közrejátszott ebben. Viseletükben és lakáskultúrájukban már felfedezhető a fejlett városok közelsége (Pozsony, Bécs), hiszen kereskedőik révén kapcsolatba kerültek a nyugati életformával. A polgáriasult életvitelüket szemlélteti a részükre kialakított szoba is.

Székelyek
A SICVLICIDIVM betűi az 1764-es évszámot, vagyis a madéfalvi veszedelem idejét adják. A székelyek szabadalmaikat féltvén Madéfalván gyülekeztek, hogy tiltakozzanak a határőrség szervezése ellen. A császári katonaság kegyetlenül szétverte őket, akik tudtak Moldovába menekültek. Ott új falvakat hoztak létre, köztük Hadikfalvát. De a székelyek visszavágytak Magyarországra, mely 1941-ben válhatott valósággá. Először a visszacsatolt Bácskában alapítottak új otthont, majd kényszerűségből 1945 júniusában a háború elől menekülve Sombereken telepedtek le német családok házaiba, együtt megélve közös sorstragédiájukat. Az itt látható székely szoba népművészetük gazdaságát bizonyítja.

Németek
Magyarország nagy részét a XVI. században elfoglalták a török csapatok. Az ország népessége megfogyatkozott mire a XVII. század végére sikerült kiűzni a törököt. Az ország újraépítésében új munkaerőre volt szükség, ezért németeket telepítettek az elpusztult vidékekre, birtokokra. Somberekre az első német telepesek 1740-es években jöttek Fulda környékéről, a Fekete erdő vidékéről és Baden-Württemberg tartományból. Kitartással és szorgalommal dolgoztak új hazájukban, de megőrizték több évszázadon át nyelvüket, népszokásaikat, hagyományaikat. Községünk legnagyobb népcsoportját reprezentálja a német szoba.

Szerbek
A magyarországi szerbek a déli szláv népek csoportjába tartoznak. A szerbek nagyobb számú betelepülése az 1690-es években Cernojevic Arsen ipeki pátriárka vezetésével zajlott le. Ekkor érkeztek Somberekre is a szerb bevándorlók. Az 1922-1932-es évek alatt a faluból sokan a Szerb-Horvát-Szlovén királyságba költöztek. Az optálás következtében nagyon kevesen maradtak Sombereken. Jelenleg egy család él a faluban. A szerb szoba berendezésével községünk az egykori szerb lakóinak állít emléket.