Orczy Lőrinc szobor

Báró Orczy Lőrinc a családi birtok központjában, a Heves megyei Tarnaörsön született 1718. aug. 9-én. Amellett, hogy földesúrként nagy vagyonú embernek számított, katonaként, politikusként és költőként írta be a nevét a lexikonokba.

Apját, a jászkunok kapitányát III. Károly király emelte bárói rangra. 1741-től, 23 évesen részt vett az osztrák-porosz háborúkban. Ennek során Hadik András vezérlete alatt Berlin ostrománál is vitézül harcolt a saját költségén felszerelt hajdú és jászkun ezredek élén.

Mint tábornok vonult nyugalomba 1764-ben tarnaörsi birtokára. Még az évben Abaúj vármegye főispáni helytartója, majd 1767-től 84-ig főispánja lett.A hazai nyugodtabb élet irodalmi tevékenységének is kedvezett. Több kortársa megemlékezik a magyar nyelv felemeléséért folytatott fáradozásairól, mecénási tevékenységéről és írói működéséről.

1774-től 82-ig királyi megbízásból a Felső-Tisza és más folyók szabályozásának problémáival foglalkozott, de itt nem tudta megvalósítani elképzeléseit.
Ezután Tarnaörsöt alig hagyta el hosszabb időre. Pestet és Budát csak 1772 után látogatta sűrűbben, miután kapcsolatba lépett a magyar felvilágosodás fiatalabb íróival. Barátai közül azonban többen Heves megyei kastélyában is rendre felkeresték. Jó kapcsolatot ápolt Bessenyei György költővel. Nagy műveltségű ember volt, aki az ókori klasszikusok műve mellett felvilágosodás irodalmából is sok mindent ismert, így a francia költő, Voltaire műveit is. Főnemesként azonban nem forradalmi magatartását, hanem öregkori kesernyés rezignációját tette magáévá. Pesten halt meg 1789. július 28-án.

Vadkert pusztát az 1740-es évektől Orczy Istvánnal együtt kezdi el betelepíttetni.
A hívó szóra leginkább württembergi sváb földművesek érkeznek. A kialakulóban levő község önállóságát nem mindenki nézte jó szemmel, és akadtak gondok a lakosság vallási hovatartozásával is. Ebből az időből birtokunkban van egy irat, melyben a betelepítést intéző földesúri ispán jogait erősíti meg. Később felvidéki tótok és az ország minden részéből magyarok is érkeztek a faluba.

A népről szóló verseiben gyakran megnyilvánul a jobbágyság iránti emberség érzése is, még kizsákmányoltságaikat is meglátja. A paraszti, falusi környezetet frissen, természetesen írja le, alföldi táj- és életképeit közvetlenség, életközelség jellemzi.
Hazafias verseiben Kazinczy és Kölcsey későbbi hangulata is megtalálható.