Sokorópátka 1913 előtt a tényői egyházközséghez tartozott, majd 1913 őszén lett önálló egyházközség, amikor is a hagyatékból kapott területen megépült a templom és a plébánia.
Őseink a templomot a Magyarok Nagyasszonya oltalmára bízták. Az egyházközség legfőbb támogatója Sokorópátkai Szabó István - országgyűlési képviselő, kisgazda miniszter - volt. Az ő nevéhez fűződik a templom és a plébánia kezdeti terve keresztülvitele. Ő tette le a templom alapköveit, minta község bírója.
1926-ban orgonát készíttetett a templomba.
1928-ban kifestette a templomot, azonban nem sikerült jól, s megígérte, hogy újból kifesteti.
Halála előtt meg is történt, betartotta ígéretét.
1937-ben és 1938-ban 3 új harangot kapott a templom. Az egyik a Magyarok Nagyasszonya, a másik a Szt. Imre harang, a harmadik pedig a Kalott Ifjúságé lett. Ez utóbbi 1970-ben az újtelep végére került, mivel a földosztás után az ifjúság ott telepedett le.
A II. világháború és következményei anyagilag és ideológiailag megviselték az egyházközséget is.
1966-ban Ernszt Antal Plébános került az egyházközség élére. Első ténykedése a templom és a temető bekerítése volt. Ezt követte 1967 és 1969 között a templom külső tatarozása. Ebben az időben épült a ravatalozó, kút a temetőben. 1975-ben történt a plébánia külső tatarozása és 1976-ban a templom belső új villamos berendezésének elhelyezése.
1979-ben festették újjá a torony külső bádog részét, s ebben az évben kezdődött a templom belső festése is. 1980-ban emelték a temetői nagykeresztet.
1980-ban a templom belülről megújult a belső festés által, majd a következő évben a plébánia épületének külső tatarozása és belső felújítása is megtörtént.
1981-ben elkészült a plébánia és a templom tetőszerkezetének cseréje.
1990-ben kezdetét vette a templom külső felújítása és 1991 júniusára az egész templom külsőleg is megújult.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
Őseink a templomot a Magyarok Nagyasszonya oltalmára bízták. Az egyházközség legfőbb támogatója Sokorópátkai Szabó István - országgyűlési képviselő, kisgazda miniszter - volt. Az ő nevéhez fűződik a templom és a plébánia kezdeti terve keresztülvitele. Ő tette le a templom alapköveit, minta község bírója.
1926-ban orgonát készíttetett a templomba.
1928-ban kifestette a templomot, azonban nem sikerült jól, s megígérte, hogy újból kifesteti.
Halála előtt meg is történt, betartotta ígéretét.
1937-ben és 1938-ban 3 új harangot kapott a templom. Az egyik a Magyarok Nagyasszonya, a másik a Szt. Imre harang, a harmadik pedig a Kalott Ifjúságé lett. Ez utóbbi 1970-ben az újtelep végére került, mivel a földosztás után az ifjúság ott telepedett le.
A II. világháború és következményei anyagilag és ideológiailag megviselték az egyházközséget is.
1966-ban Ernszt Antal Plébános került az egyházközség élére. Első ténykedése a templom és a temető bekerítése volt. Ezt követte 1967 és 1969 között a templom külső tatarozása. Ebben az időben épült a ravatalozó, kút a temetőben.
1975-ben történt a plébánia külső tatarozása és 1976-ban a templom belső új villamos berendezésének elhelyezése.
1979-ben festették újjá a torony külső bádog részét, s ebben az évben kezdődött a templom belső festése is. 1980-ban emelték a temetői nagykeresztet.
1980-ban a templom belülről megújult a belső festés által, majd a következő évben a plébánia épületének külső tatarozása és belső felújítása is megtörtént.
1981-ben elkészült a plébánia és a templom tetőszerkezetének cseréje.
1990-ben kezdetét vette a templom külső felújítása és 1991 júniusára az egész templom külsőleg is megújult.