Deák-ház

A helyiek által kastélynak nevezett épület a falu központjában, annak mintegy 4 km hosszú főutcáján található – méltósággal őrzi a Deák-család emlékezetét.
A söjtöri Deák-kúriát egykor a megye kezdte építtetni katonai szállásháznak. Már álltak falai, amikor Deák Ferenc nagyapja, Deák Gábor 1768-ban megvásárolta és befejezte a félkész épületet: boltozatokat, tetőt, a belső vakolást, meszelést, az asztalos-, lakatos- és üveges munkákat, a cserépkályhákat már Ő készíttette.

Később Deák Gábor idősebbik fia, Ferenc vette birtokba a nemesi kúriává alakított épületet, Söjtört kapva osztályrészül. Tárnokról költözött a dombokkal ölelt, a Válicka által határolt településre az 1780-as évek első felében. Deák Ferenc 1788-ban házasodott meg, s hozta ide az előkelő Győr megyei Sibrik család 17 esztendős leányát, Erzsébetet. Bár erre írott forrás nem áll rendelkezésünkre, s a műemléki feltárás sem adhatott választ a falfestések elkészültének pontos idejére, de valószínű, hogy már kettejük megrendelésére készültek a falak festett díszítései, esetleg az 1791-es tűzeset után, mikor a károkat az asszony örökségéből tudták helyreállítani. Az egyik szoba figurális falfestéséről Deák Ferenc gyámleánya, Széll Kálmánné Vörösmarty Ilona is megemlékezik: „E háznak is meg volt a nagy szobája vagy terme, mely kisebb curiákban is feltalálható, s a söjtöri ház termének falait freskók fedték, a család állítása szerint, azok a hét vezért ábrázolták.” A délnyugati sarokszobában, ha töredékesen is, 2002-ben valóban vezérek portréi kerültek elő. Ezek a Nádasdy Ferenc országbíró támogatásával 1664-ben Nürnbergben megjelent vaskos könyv ábráit felhasználva készültek. A Mausoleum versbe foglalt szövegekkel és metszeteken mutatja be a hun és magyar vezéreket, illetve királyokat.



Az északkeleti sarokszobában tájképi jelenetek tûntek elõ. A könnyed, a tavasz-nyár színeivel megfestett jelenetek, üde rózsás virágfüzérek bizonyossá teszik, hogy ez volt Sibrik Erzsébet szobája, a magánélet színtere, míg az elõzõ szobát a vendéglátás helyszíneként õrizhette meg az emlékezet. A két középsõ szobában egyszerûbb keretekbe foglalt girlandos falfestés nyomai maradtak fenn. A mennyezetek festése a ház 1975-ben végzett felújításakor tûnt el véglegesen, akkor bontották le a 19. században hozzátoldott fél sátortetos épületrészt is. Vörösmarty Ilona szerint itt, az épület mellett álló kiskastélyban született a család hetedik gyermekeként 1803. október 17-én Deák Ferenc. Élete tragédiával kezdõdött, édesanyja belehalt a szülésbe. Az árván maradt kisfiút tárnoki rokonai, majd testvérei nevelték. Iskoláit elvégezve jogot végzett vármegyei tisztviselõ, táblabíró, a reformországgyûlések kiválóan érvelõ neves szónoka, az 1848-as minisztérium igazságügy-minisztere, a passzív ellenállás vezéralakja, a kiegyezés létrehozója – a haza bölcseként, a haza atyjaként, a nagy öregúrként tisztelt államférfi.

1808 és 1854 között Kehidán lakott, ottani, valamint söjtöri és tófeji birtokainak gondos gazdája, szerető testvér és rokon. 1854-ben birtokait eladta, a fővárosba költözött. Söjtör nővére, Deák Klára és férje – az ifjúkori barát, a kiváló gazdálkodó és közéleti férfiú -, Oszterhueber József birtokába került, ezután náluk, a szomszédos Pusztaszentlászlón töltötte a nyarakat, nem hagyva ki a szüreteket sem.

Már életében, 1865-ben metszet jelent meg szülőházáról. Bejárata fölé a millennium alkalmából 1897-ben Zala vármegye közönsége által készíttetett emléktábla került. A helyiek által kastélynak nevezett szülőház az idők során a falu közösségét szolgálta: volt posta, szolgálati lakás, orvosi rendelő, klubhelyiség, múzeumi kiállítóhely. Felújítási munkálatai 1999-ben kezdődtek, melyre a műemlék épületek felújítására kiírt pályázatok adtak lehetőséget. Megújult a tető, majd 2002 tavaszán az Állami Műemlék-helyreállítási és Restaurálási Központ munkatársai csodálatos kulturális értéket fedeztek fel: előkerültek a füstös-konyha maradványai, valamint az emeleti szobák falfestései. A megújult épület, s a benne helyet kapó kiállítások a korabeli köznemesi életmódot mutatják be a látogatók számára, a kastélyt övező park az ivókúttal vonzó pihenőhely lehet. A felújítási munkálatokat a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács támogatta.

A 2003. október 18-i megnyitó óta szerte az országból sokan látogatnak el hozzánk, hogy leróják tiszteletüket Deák Ferenc emléke elõtt. Születésének 200. évfordulója alkalmat teremtett arra, hogy az életútjának állomásait jelentõ településeket – Balatonfüred, Kehidakustány, Pusztaszentlászló, Zalaegerszeg, Zalatárnok és Söjtör – közelebb hozza egymáshoz.