Sarlós Boldogasszony-templom

Siófok területén egy Losta nevű fal u állt, Szent Péter tiszteletére épült templomával, amely a tatárjáráskor elpusztult. Az új falu a Sió régi nevét, - „Fok” - vette fel. Ennek plébániájáról és Péter-Pál templomáról 1488-ból már van írott adat.

A török hódoltságig esperesi kerületi székhely volt, melyet a törökök, akiknek balatoni flottája itt állomásozott, ismét elpusztították. A visszatelepülő őslakosok, valamint a veszprémi káptalan népesítette be, aki 1693-tól kis fatemplomot építtet a telepeseknek a középkori templom helyén. A plébániáját 1713-ban állították vissza. A barokk plébánia-templom 1737-ben épült fel Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatásának tiszteletére.

A rohamosan fejlődő fürdőhely 1903-ban új, nagyobb neoromán templomot kapott. Fejérváry József kanonok száznegyvenezer koronás ajándékával szinte egymaga vállalta az építés költségeit. A régi barokk kisméretű templomát, amely a Fő utcával párhuzamosan állt, a torony kivételével teljesen lebontották, ennek a helyére épült a jelenlegi templom, amelyet dr. Báró Hornig Károly veszprémi püspök, a későbbi bíboros 1904. július 3-án Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt fel. A kivitelező és tervező Csomay Károly veszprémi építész volt.

Templomunk jelentősebb műalkotásai: a főbejárati ajtó fölött Muzsinszki Nagy Endre festménye, a diadalíven Leszkovszky György akadémiai tanár freskói, a hajóban Büky Béla stációképei és Krasznay Lajos szobrai. A homlokzat üvegablakai Róth Miksa budapesti műhelyében készültek.

A templomban található az egész Balaton-vidék legnagyobb orgonája, melyet Paulus Frigyes orgonaépítő mester készített. 3 manuálos, 36 regiszteres, 2432 síppal.