Simontornyai Vár

A Sió árterületének ingoványai között, a mocsaras síkság és a dél felől felnyúló dombok találkozásánál a XIII. század 70-es éveiben keletkezett a Dél-Dunántúl egyik legfontosabb erőssége, a simontornyai vár.

Nevét a Döröcske nemzetiségbeli Salamon fia Simon alországbíró után kapta, aki az első várat építette ezen a helyen. Ez a vár a mai várudvar körül négyszögben húzódó falakkal volt körülvéve, s a keleti oldal mentén a ma is álló palotából és az ehhez északkeleten csatlakozó toronyból állott. Az egykori torony: a névadó Simon-tornya ma már nem létezik, csupán a pincében láthatók közel 2 méter vastag alapfalai. A több súlyos ostromot kiállt erősség Rákóczi szabadságharcának bukása után elveszti jelentőségét. Új birtokosai: a Styrum Lymburg grófok kisebb átalakításokkal még a XVIII. század közepéig lakják, de ekkor új kastélyt építenek a községben s ettől fogva magtárrá átépítve csak gazdasági célokra használják. Mindinkább lerombolva és elhanyagolva, nagyjából ebben az állapotban marad korunkra.

Az Országos Műemléki Felügyelőség és Tolna megye Tanácsa 1964-1974 között középkori és renaissance maradványainak felkutatásával, a korszerű műemlékvédelem módszereivel helyreállította és a fejlődő település kulturális életének szolgálatába állította.

A vár ma az évszázados feltöltések alól kiszabadítva emelkedik ki az egykori várárok helyén kialakított gyepsávból. A lerombolt külső védőfalak maradványai veszik körül, melyeket a helyreállítás során helyenként kisebb felfalazásokkal egészítettek ki. A lépcsőház melletti DK-i sarkon a megtalált maradványokból egy rövid szakaszon rekonstruálták a védőfalak eredeti alakját a pártázatos gyilokfolyosóval.
A vár egykori épületeiből a déli oldalon a kaputorony, öregtorony és a lépcsőház tömbje, a keleti oldalon pedig az egykori palotaszárny helyreállítva ma is áll.
A teljesen elpusztult északi szárny maradványai fölé modern védőépület épült.
Az északi homlokzat képéből ma csak az egykori emeleti zárterkély hatalmas konzoljai láthatók, melyeket a várárokba zuhanva találtak meg és eredeti helyükre helyeztek vissza.
A várudvarra a kaputorony földszinti őrszobáján keresztül jutunk, melynek boltozatát terrakotta vállkonzolok díszítik. Az őrszoba egyszerű kandallóját a megtalált töredékekből rekonstruálták.
Az udvar keleti oldalán emelkedik az egykor teljes hosszában végighúzódó renaissance loggia egy szakasza, amely szintén a helyreállítás eredménye. Ez a részlet nem csak a vár egykori magas építészeti színvonaláról tanúskodik, hanem képet ad azokról a teljesen elpusztult árkádos homlokzatokról is, amelyek Mátyás budai palotáját, a budanyéki királyi nyaralót, a siklósi, esztergomi stb. várakat díszítették a renaissance korban.

Állandó kiállítások
- A palotaszárny földszinti termeiben állandó kiállítás mutatja be a vár történetét.
- A kaputorony emeleti szobája őrzi a vár legszebb kandallóját, amely egyedülálló a mai Magyarországon. Ilyen toszkánai eredetű renaissance kandallók álltak a budai és nyéki királyi palotákban és több más főúri várkastélyban.
- A palotaszárny első emeleti helyisége a renaissance korban három különálló részre tagolódott, ma azonban egyetlen nagy terem, melyet renaissance keresztablakok világítanak meg.

Időszaki kiállítások
Évente három-négy időszaki kiállítás gazdagítja a vármúzeum látnivalóit.

A vármúzeum nyitva tartása:
Április 1-től október 31-ig: Hétfő kivételével 10-13-ig és 14-17 óráig.
November 1-től március 31-ig: Hétfő kivételével 10-16 óráig.

Megközelíthető Budapestről gyorsvonattal a pécsi vonalon.
Autóval a 61-es úton közelíthető meg, vagy az M6-os autópályáról Dunaföldvár felől, vagy az M7-es autópályáról Székesfehérvárnál leágazó úton Sárbogárdon és Cecén át.