Árpád-házi Szent Margit Múzeumi Kiállítóhely

A település múltját a régészeti ásatások is igazolják. Segesdet szinte körülölelik a rézkorból származó lelőhelyek, a bronzkort pedig díszes véső, a vaskort a Csákszegen talált lándzsa idézi. Az időszámítás előtti időkben kelták éltek itt, majd a Római birodalom része lett Pannónia és abban az évben Silicanae is. Itt húzódott a római hadsereg fontos felvonulási útja a Balaton felé. A közelben római téglaégetőre bukkantak a régészek, s a feltételezések szerint Segesd vidéke katonai pihenőhely volt.

Aztán a honfoglaló magyarok vették birtokukba, később ezeket a területeket Árpád családjának Tarhos ága szerezte meg, amelynek egyik leszármazottja Koppány volt. Segesd az államalapítás idején királynéi birtok, majd várispánsági központ, s a veszprémi püspökség főesperessége lett. A középkorban felépült a segesdi vár, amelynek sáncárkait a múlt század végén feltárták a régészek, akik emellett téglaépítményeket, tűzhelyeket találtak és rábukkantak a városközpont gótikus palotájának pincerendszerére is.

Segesd szívében a postaépület szomszédságában van az Árpád-házi Szent Margit Helytörténeti Múzeum és Könyvtár, amelyet a millennium évében, a megyei ünnepségsorozat záró rendezvényeként, 2001. augusztus 20-án adták át.

Segesd gazdag történelmi emlékekben, az ásatások feltárták az ispánsági központ csaknem egészét, s jelentős leletekre bukkantak. A múzeum gondolata már a nyolcvanas években felvetődött, de a pazar leletanyag bemutatására csak a század utolsó éveiben nyílt lehetőség pályázatból és támogatók révén.

A múzeum a XIX. századi uradalmi malomépületben kapott helyet, amely műemlék épületi védettséget kapott. A háromszintes épületben - csaknem kilencezer kötetes - könyvtár van, az emeleten pedig a kiállítások kaptak helyet, ahol az ásatási leleltek bemutatása mellett egy kovács- és fazekasműhely rekonstrukcióját is elkészítették a szakemberek.

A legkülönlegesebb leletek a több, mint száz darabból álló, XIV. századi kályha szemek, amelyekből csaknem teljesen felállítható lenne egy eredeti méretű cserépkályha.

Ezen kívül még számos érdekességet rejteget a Helytörténeti Múzeum: csaknem háromszáz leletet állítottak ki, emellett a könyvtárban negyven plexi előlapú dobozban kilóra mérhető, számolatlan ásatási leletet helyeztek el. A raktárban is több zsáknyi anyag van. A múzeum egyébként egy csaknem 150 négyzetméteres teremben kapott helyet, ez szabadon körbejárható, de érdemes lemenni a földszinti könyvtárba is, hiszen itt is vannak leletek.