Sátoraljaújhely látnivalói
Kazinczy Ferenc Múzeum
Cím
Sátoraljaújhely
Dózsa György utca 11.
48.397392 N, 21.657632 E
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még nem érkezett hozzászólás.
KIÁLLÍTÁSOK
Egy város ezer arca
A sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeum új állandó kiállítása a város és a zempléni régió történetét mutatja be teljesen új nézőpontból, kiemelve egy-egy politikai fordulópontot, gazdasági és társadalmi folyamatokról, amelyek hatása jelenben is érzékelhető. A tárlat hiánypótló, hiszen a Kazinczy Ferenc Múzeumban eddig nem volt olyan kiállítás, ami ilyen behatóan, a legfrissebb várostörténeti kutatásokra alapozva foglalkozott a régió történelmével.
A kiállítás elsősorban arra keresi a választ, hogy milyen volt Újhelyinek lenni a múltban, és mit jelentett a város az itt élőknek és az ide érkezőknek. A tárlat teljességre törekvő, krónikaszerű bemutatás helyett tematikus csomópontok mentén, egyéni életutak, sorsok megidézésével beszél Sátoraljaújhelyről és lakóiról: az egykori elitről és a város peremvidékén élőkről egyaránt. A tárlat, a korai századokat összefoglaló rövid bevezető után, a reformkortól a rendszerváltozásig mutatja be a város történetét. Kossuth Lajos közéleti pályájának első írásos emlékéből kiindulva járja körül Kossuth kultuszát és Sátoraljaújhely kötődését a reformkori politikushoz. A polgárosodás időszakának izgalmas és néha mulatságos párbajairól szóló korabeli híreken keresztül ismerteti hogyan vált Sátoraljaújhely egy infrastruktúrájában és társadalmi rétegeiben is dinamikusan fejlődő, ígéretes jövő előtt álló településsé a 20. század elejére. Megvilágítja az első világháború viszontagságait és a város stratégiai jelentőségét, a trianoni békekötést és a két világháború közötti időszakot, valamint a második világháború utáni korszakot egészen a rendszerváltásig. Mindezt összekötve a városlakók által adományozott tárgyakkal, személyes történetekkel.
Egy eltűnt vár nyomában
2007-ben kezdődött meg az a nagyszabású régészeti kutatási program, melynek célja a teljesen elpusztult újhelyi vár maradványainak feltárása. A pusztán írott forrásokból ismert, tatárjárást követően felépült, s az 1540-es években romba dőlt jelentős alapterületű vár ásatása jelenleg is zajlik. A vár törmelékéből napvilágra hozott változatos összetételű leletanyag tágabb kontextusba helyezve idézi meg a középkor világát. Az évről-évre mind jobban kibontakozó falmaradványok, előkerülő leletek mozaikkockáiból szemünk előtt tárul fel a korábban a feledés homályába merült zempléni vár. A megújult kiállítás az utóbbi évek eredményeit tárja elénk.
Erdőjárók Kalauza
A zempléni tájak nevét hallva legtöbben a Zempléni-hegység erdeire gondolunk. Ez szorosan összekapcsolódik Tokaj-Hegyalja szőlőtermő vidékével, a Vilyvitányi-ősröggel és a Hegyköz medencéjével, a Meződűlőn keresztül Hernád völgyével. A táj szerves része az alföldi Bodrogköz, amelynek folyóvizei, a Bodrog és a Tisza ezt a vidéket az északkeleti Kárpátok magashegységével kötik össze.
A zempléni tájakra látogató kirándulók néhány nap alatt próbálják bejárni a környék történelmi és kulturális emlékhelyeit, megnézni a különleges természeti értékeket. A táj sokkal gazdagabb ennél.
Az itt élők másként ismerik lakóhelyüket. Egész évben a tájban élve, a mindennapokban is élő környezetként használják a természet adta lehetőségeket. Mindez évezredes múltra tekinthet vissza. A kőkorszaki emberek felismerték az obszidián hasznosságát, a középkorban aranyat bányásztak a hegyek között. A délies lejtőkön szőlőt termesztettek, rájöttek az aszúkészítésre, a borkereskedelem pedig e vidék városait gazdagította. A környék mezőgazdasága és erdei ugyancsak fontosak voltak a virágzó polgári lét számára. A jólét pedig sokat segített abban, hogy itt magas színvonalú iskolák működjenek. Ez a táj történelmünk és kultúránk számos jeles személyiségét adta az országnak. Elég, ha a legismertebbek, II. Rákóczi Ferenc, Kazinczy Ferenc, Kossuth Lajos nevét soroljuk.
A kiállítás az itt élők szemszögéből válogat a zempléni tájak természeti értékeiből, és azokat vendégek elé tárja.