A kápolna a lourdes-i Mária-jelenéseknek való emlék állítása, valamint (idézet az építést kezdeményező 1943-as levélből) “a Szüzanya tiszteletére és a jámbor hívek áhítatának fokozására” létesült, Dornbach Gyula kántor-tanító indítványozására. Az építmény a sátai temető sarkánál, annak külső kerítése mellett, a falura néző dombon található, könnyen megközelíthető helyen.
A közhiedelmekkel ellentétben először nem kápolna épült a helyszínen 1943-ban, hanem a barlang, amelybe a budapesti Oberbauer cégnél beszerzett szobrot helyeztek. A barlang építését 1943 október havában kezdték el 1.000 pengős költségből, és nem sokkal később, november első vasárnapján egyházi szertartás szerint meg is áldották. A fenntartására egy 50 pengős alapot képeztek.
Az elkövetkező évek háborús eseményei miatt a barlang a hívek részéről egyre látogatottabb lett, szakrális imádságos és emlékező hellyé vált. 1945 nyarán (júliusban) egy mozgalom indult meg a faluban, hogy a barlang köré-fölé kápolnát emeljenek. Ennek megvalósítására adomány-gyűjtésbe kezdtek, majd az összegyűlt pénzt a háborúvégi zavaros időszakban a pénz elértéktelenedése miatt építőanyagokba fektették. A hívek által felajánlott szak- és segédmunkákkal kívánták a kápolnát megépíteni a barlang köré.
A kápolna épületének terveit Wágner József egri építészmérnök készítette, amelynek megvalósítását a sátai Koós István kőművesmester, építési vállalkozó közreműködésével kezdtek el még abban az évben, 1945-ben. Az építkezés különböző nehézségek miatt félbeszakadt, majd végül 1946 nyarán fejeződött be. Maga a kápolna a korabeli dokumentumok szerint 11 ezer téglából épült.
A kápolna az ezredfordulóra szinte elfogyott. A hetvenes évekig inkább az idő pusztította, onnantól kezdve volt felfedezhető rajta a szándékos rongálás és széthordás több jele. 2006-ra már csak a viharvert barlangot, benne a Mária-szoborral, és néhány, térdig érő falmaradványt talált a látogató, ha felkereste a kápolna földi maradványait. Ekkor született az elhatározás Sáta község egyik civil egyesületében (S-KEN Egyesület) arról, hogy az egyesület a falu közreműködni szándékozó lakosságával, hívekkel, az egyházzal, vállalkozókkal, szimpatizánsokkal, neves és a nevét elhallgatni kívánó, távolba szakadt sátaiakkal, és más, környékbeli segítőkész emberekkel a Mária kápolnát méltóképpen helyreállítja, újjáépíti. 2009 nyarára a kápolna újjáépült, környezete megszépült. Ebben az eredményben számtalan személy segítsége, munkája, akarata ölt testet, az embereknek olyan nagy tömege képviselte a kápolna újjáépítésének óhaját, hogy mindenkit felsorolni szinte lehetetlen. Ami biztos: a sátai Mária kápolna újjáépítése a közösség összefogásának eredménye.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
A közhiedelmekkel ellentétben először nem kápolna épült a helyszínen 1943-ban, hanem a barlang, amelybe a budapesti Oberbauer cégnél beszerzett szobrot helyeztek. A barlang építését 1943 október havában kezdték el 1.000 pengős költségből, és nem sokkal később, november első vasárnapján egyházi szertartás szerint meg is áldották. A fenntartására egy 50 pengős alapot képeztek.
Az elkövetkező évek háborús eseményei miatt a barlang a hívek részéről egyre látogatottabb lett, szakrális imádságos és emlékező hellyé vált. 1945 nyarán (júliusban) egy mozgalom indult meg a faluban, hogy a barlang köré-fölé kápolnát emeljenek. Ennek megvalósítására adomány-gyűjtésbe kezdtek, majd az összegyűlt pénzt a háborúvégi zavaros időszakban a pénz elértéktelenedése miatt építőanyagokba fektették. A hívek által felajánlott szak- és segédmunkákkal kívánták a kápolnát megépíteni a barlang köré.
A kápolna épületének terveit Wágner József egri építészmérnök készítette, amelynek megvalósítását a sátai Koós István kőművesmester, építési vállalkozó közreműködésével kezdtek el még abban az évben, 1945-ben. Az építkezés különböző nehézségek miatt félbeszakadt, majd végül 1946 nyarán fejeződött be. Maga a kápolna a korabeli dokumentumok szerint 11 ezer téglából épült.
A kápolna az ezredfordulóra szinte elfogyott. A hetvenes évekig inkább az idő pusztította, onnantól kezdve volt felfedezhető rajta a szándékos rongálás és széthordás több jele. 2006-ra már csak a viharvert barlangot, benne a Mária-szoborral, és néhány, térdig érő falmaradványt talált a látogató, ha felkereste a kápolna földi maradványait. Ekkor született az elhatározás Sáta község egyik civil egyesületében (S-KEN Egyesület) arról, hogy az egyesület a falu közreműködni szándékozó lakosságával, hívekkel, az egyházzal, vállalkozókkal, szimpatizánsokkal, neves és a nevét elhallgatni kívánó, távolba szakadt sátaiakkal, és más, környékbeli segítőkész emberekkel a Mária kápolnát méltóképpen helyreállítja, újjáépíti. 2009 nyarára a kápolna újjáépült, környezete megszépült. Ebben az eredményben számtalan személy segítsége, munkája, akarata ölt testet, az embereknek olyan nagy tömege képviselte a kápolna újjáépítésének óhaját, hogy mindenkit felsorolni szinte lehetetlen. Ami biztos: a sátai Mária kápolna újjáépítése a közösség összefogásának eredménye.