A Kossuth tér átalakításával egy új közösségi tér alakult ki, a parkoló megszűnt, és korzó létesült. 2007. június 16-án pedig a szökőkút átadására is sor került.
Már az ókori Róma főterén, azaz Fórumján is kút biztosította, hogy az emberek friss vízhez jussanak. A jól kiépített vezetékhálózat, az aqua ductusok messzi hegyekből, a domborzatot is leküzdve látták el az antik világ szuperhatalmának a fővárosát vízzel. A középkor idején azonban ilyenekkel legfeljebb az iszlám világban találkozunk, ahol a rituális tisztálkodáshoz minden városban rendelkezésre állt a kút.
A reneszánsz korban ismételten felfedezték az ókori szökőkutak nemcsak egészségügyi, hanem vizuális értékét is. Mind a köztereken, mind a gazdagok kertjeiben megjelentek az ilyen látványelemek. Különösen a római hagyományokat leginkább őrző Itália városainak tereit díszítették szökőkutak, elég csak Róma híres kútjaira gondolnunk (Trevi-kút). A természetközpontúvá váló szemlélet nyomán a barokk, majd klasszicista és romantikus kastélyok kertjeiben egyre inkább kedveltté váltak az ilyen műtárgyak.
A városokban a főtéri kutak eleinte a lakosság vízellátását szolgálták. Sárvár központjában a XIX. század végén építettek kerekes kutat, amelyhez a polgárok járhattak vízért. A kutat a hősi emlékmű építésekor belefoglalták a szobor talapzatába, de később működését megszüntették.
2007-ben, a főtér átépítése után azonban ismét vízcsobogás hangjai hallatszottak a központban. A város vezetősége úgy döntött, hogy színes fényekkel, hat vízköpő figurával (madarak, halak, bika, vadkan), ritmusos vízsugarakkal felszerelt szökőkutat létesít a főtéren. Átadására, némi csúszást követően, 2007. június 16-án szombaton került sor, bár a közönség már egy héttel korábban birtokba vehette a létesítményt. A megnyitó ünnepségen a sárvári fúvósok, mazsorettek adtak műsort, majd dr. Dénes Tibor polgármester átadta a közönségnek a szökőkutat.
A szökőkút azóta is minden évben tavasztól őszig nappal hűvös vizével, este színes, zenés fényjátékával szórakoztatja a városiakat és az ide látogatókat.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
Már az ókori Róma főterén, azaz Fórumján is kút biztosította, hogy az emberek friss vízhez jussanak. A jól kiépített vezetékhálózat, az aqua ductusok messzi hegyekből, a domborzatot is leküzdve látták el az antik világ szuperhatalmának a fővárosát vízzel. A középkor idején azonban ilyenekkel legfeljebb az iszlám világban találkozunk, ahol a rituális tisztálkodáshoz minden városban rendelkezésre állt a kút.
A reneszánsz korban ismételten felfedezték az ókori szökőkutak nemcsak egészségügyi, hanem vizuális értékét is. Mind a köztereken, mind a gazdagok kertjeiben megjelentek az ilyen látványelemek. Különösen a római hagyományokat leginkább őrző Itália városainak tereit díszítették szökőkutak, elég csak Róma híres kútjaira gondolnunk (Trevi-kút). A természetközpontúvá váló szemlélet nyomán a barokk, majd klasszicista és romantikus kastélyok kertjeiben egyre inkább kedveltté váltak az ilyen műtárgyak.
A városokban a főtéri kutak eleinte a lakosság vízellátását szolgálták. Sárvár központjában a XIX. század végén építettek kerekes kutat, amelyhez a polgárok járhattak vízért. A kutat a hősi emlékmű építésekor belefoglalták a szobor talapzatába, de később működését megszüntették.
2007-ben, a főtér átépítése után azonban ismét vízcsobogás hangjai hallatszottak a központban. A város vezetősége úgy döntött, hogy színes fényekkel, hat vízköpő figurával (madarak, halak, bika, vadkan), ritmusos vízsugarakkal felszerelt szökőkutat létesít a főtéren. Átadására, némi csúszást követően, 2007. június 16-án szombaton került sor, bár a közönség már egy héttel korábban birtokba vehette a létesítményt. A megnyitó ünnepségen a sárvári fúvósok, mazsorettek adtak műsort, majd dr. Dénes Tibor polgármester átadta a közönségnek a szökőkutat.
A szökőkút azóta is minden évben tavasztól őszig nappal hűvös vizével, este színes, zenés fényjátékával szórakoztatja a városiakat és az ide látogatókat.