Sárvár egykori plébániatemploma volt az 1912-ig közigazgatásilag önálló Sáron álló középkori eredetű katolikus templom.
A mindenkori sárvári plébános 1767-ig Sáron lakott.
A templom első írásos említése 1454-ből való, de már akkor is régi épületnek számított.
A középkori eredetére vall gótikus stílusú tornya, keleti tájolása, az ablakok déli elhelyezése, s a tornyon 1758-ban még létező régi szobrok.
Mai alakját a XIX-XX. századi átalakítások során nyerte el.
Az 1830-as, vagy az 1868-os átalakítás során festett fa mennyezetét cseh- süvegboltozatra cserélték.
A XX. századi átalakítás folyamán neogótikus külsőt kapott.
Kultúrtörténeti jelentőségét az adja, hogy a templomot körülvevő régi temetőben, vagy a templomtérben temették el Tinódi Lantos Sebestyént, a török-magyar harcok krónikását 1556. január végén.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
A mindenkori sárvári plébános 1767-ig Sáron lakott.
A templom első írásos említése 1454-ből való, de már akkor is régi épületnek számított.
A középkori eredetére vall gótikus stílusú tornya, keleti tájolása, az ablakok déli elhelyezése, s a tornyon 1758-ban még létező régi szobrok.
Mai alakját a XIX-XX. századi átalakítások során nyerte el.
Az 1830-as, vagy az 1868-os átalakítás során festett fa mennyezetét cseh- süvegboltozatra cserélték.
A XX. századi átalakítás folyamán neogótikus külsőt kapott.
Kultúrtörténeti jelentőségét az adja, hogy a templomot körülvevő régi temetőben, vagy a templomtérben temették el Tinódi Lantos Sebestyént, a török-magyar harcok krónikását 1556. január végén.