A 84-es főközlekedési út melletti több egységből álló tóegység közül ma már csak 2 tó számít horgászvíznek. Több, mint 20 éve a többi tó elmocsarasodott. A tavak párhuzamosak a közúttal, melyhez innen termelték ki a kavicsot.
A közúttól keskeny erdősáv választja el a tavat. Az országúttal ellentétes oldalon a tó partoldala erősen tagolt, és több öböl teszi változatossá a vizet. A vízparton jelentős vízi növényzet és fa van.
A tavak vize a felszín alatti vízkészletből származik. A meder egyenetlen, a vízmélység 1-4 méter között változik, az 1-2 méteres parti sáv után hirtelen mélyül. A tófenék többségében iszapos, kisebb részben kavicsos. Mindkét tó mellett vízi növényzettel benőtt ingoványos területek vannak. A bányászat már nagyon régen megszűnt, emiatt a tó jellege már nem a bányatavakra jellemző tulajdonságokat mutat.
A tó halfaunájából a horgászok a telepített keszegfélékből, pontyból és csukából fogják a legtöbbet. A fogási statisztikában még a süllő és amur fordul elő számottevő mennyiségben, de van a tóban aranykárász és compó is. A halak a tóban gyorsan növekednek.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
A közúttól keskeny erdősáv választja el a tavat. Az országúttal ellentétes oldalon a tó partoldala erősen tagolt, és több öböl teszi változatossá a vizet. A vízparton jelentős vízi növényzet és fa van.
A tavak vize a felszín alatti vízkészletből származik. A meder egyenetlen, a vízmélység 1-4 méter között változik, az 1-2 méteres parti sáv után hirtelen mélyül. A tófenék többségében iszapos, kisebb részben kavicsos. Mindkét tó mellett vízi növényzettel benőtt ingoványos területek vannak. A bányászat már nagyon régen megszűnt, emiatt a tó jellege már nem a bányatavakra jellemző tulajdonságokat mutat.
A tó halfaunájából a horgászok a telepített keszegfélékből, pontyból és csukából fogják a legtöbbet. A fogási statisztikában még a süllő és amur fordul elő számottevő mennyiségben, de van a tóban aranykárász és compó is. A halak a tóban gyorsan növekednek.