Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei

A Tudományos Gyűjtemények anyaintézete, a Református Kollégium keretében a könyvtár és a levéltár mellett keletkezett még néhány kisebb, az oktatást és a nevelést segítő eszköztár, ahogyan koronként nevezték őket: múzeum, gyűjtemény, szertár. Kialakulásukat az írásos emlékeinket is elpusztító üldöztetések, menekülések, bujdosások miatt csak a 18. század elejétől tudjuk nyomon követni.

Ezek anyagát sokáig a könyvtárban gyűjtötték és őrizték. Innen váltak önállóvá, s muzeálissá vált részük képezte később a jelenlegi múzeum magvát.

A református kollégium már a 19. század végétől általános gyűjtőkörű múzeum létrehozására törekedett. Ennek megvalósítását sokáig késleltette a megfelelő, nagyobb épületrész hiánya. Csak az 1930-as jubileumi építkezések tették lehetővé, hogy a régi kollégium együttesből fennmaradt, 18. századi Berna-sor adjon helyet a múzeumnak. Fokozatosan töltődött fel a fent sorolt szertárak állományából, a különböző helyeken őrzött régiségekből. Így már 1930-ban itt nyert elhelyezést az 1880-1930 között kialakult Szépészeti és Műrégészeti Múzeum kb. 200 régészeti, általános történeti és néprajzi tárgyból álló anyaga, s előbb Régiségtár, majd Régészeti és Történeti Múzeum néven élt tovább.

1936-ban a Simándi István által 1709-ben alapított fizikai szertárból, a Museum Physicum-ból kerültek át a már nem használt régi kísérleti eszközök. 1947-ben az addig külön kezelt Érmegyűjtemény s a múzeum része lett. 1952-ben, az államosítás után a Faluszeminárium tárgyi néprajzi gyűjteménye is a múzeumba került.

Az utóbbi évtizedekben gazdag református egyházművészeti anyag gyűlt össze.
Ezen belül ki kell emelni a Tiszáninneni Református Egyházkerület gyülekezeteinek használatából kivont , letétként elhelyezett úrasztali terítőkből álló textil-gyűjteményét.

A Nagykönyvtár a Kollégium alapításával egy időben, 1531-ben kezdte meg működését. A magyar nemzeti kultúra értékeinek gyűjtésére azóta törekvő intézmény régikönyv-gyűjteménye számos kuriózumot is tartalmaz.
A Nagykönyvtár - az iskola oktató és nevelő tevékenységének segítése mellett - két évszázada tudatosan törekszik a magyar nemzeti kultúra értékeinek gyűjtésére és őrzésére, különös tekintettel a felső-magyarországi szellemi értékekre. Bár profilja erősen humán jellegű, gyűjti a régi és új természettudományi szakirodalmat is.
A gyűjtemény mai arculatát meghatározza maga a hely, az építmény, a belső tér kiképzése is.