Sárospatak első temploma az Árpád-házi királyok idejéből való. 1038-ban halt meg Szent István, 1047-ben Patak már királyi szállásbirtok volt, erdőispánság központja. I. Endre királyunk a királyi szálláshely közelében kis kör alakú kápolnát (rotundát) építtetett a királyi család és az udvartartás részére. Alapjai a templom alatt láthatóak. Egy méter vastag fal vette körül, kb. 7 méter volt a belső átmérője. Hamar kicsinek bizonyult, már a következő században jóval nagyobb román stílusú templomot építettek, ennek alapjai a későbbi átépítések során eltűntek. A kis királyi kápolnából a temető osszáriuma (csontháza) lett. Ez a mai háromhajós, gótikus csarnoktemplom 1492-re készült el. Története szorosan összefügg a vár történetével, mert a vár gazdái a templom kegyurai is voltak, és szinte mindegyik alakított, bővített, módosított rajta valamit.
Mikor a templom elkészült, a vár gazdái a Pálócziak voltak. A család férfitagjai a török elleni harcokban elestek, a vár és így a templom is a Perényiek birtokába került, az ő idejük alatt volt a mohácsi vész (1526). Ezután vették körül az ország várait hatalmas védőfalakkal, hogy mire a török seregek megérkeznek az ostromra, védeni tudják a várat a támadókkal szemben. A pataki várat is megerősítették védőfallal, amely a Bodrogtól indulva a várat körülvéve a másik oldalon szintén a Bodrogig húzódott. A templom északi fala is szakasza lett ennek a falnak, ekkor vastagították meg, ágyúkilövőket, lőréseket vágtak bele. A pataki várban a törökkel nem háborúztak.
A XVI. század második felében évtizedeken át hol katolikus, hol pedig református istentiszteleteket tartottak benne. A reformáció Németországból terjedt el, de eleinte templomaik még nem voltak. Nálunk az volt a törvény: „Akié a föld, azé a vallás.” Amilyen vallású volt a földesúr, a jobbágyok is azt a vallást követték. Ha reformátusok voltak a vár gazdái, református istentiszteleteket tartottak a templomban. Ennek az állapotnak II. Rákóczi György felesége, Báthory Zsófia vetett véget: végleg visszaadta a templomot a katolikusoknak. Később megépült a szép nagy református templom, amelynek néhány éve ünnepeltük 200 éves fennállását.
Nagy változás történt a templomban a Wesselényi-féle összeesküvés után. Ennek okmányát a vár Sub Rosa – termében írták alá. Ez azonban a császár tudomására jutott, aki az összeesküvőket halállal büntette. Kivétel volt I. Rákóczi Ferenc, akinek az életét édesanyja, Báthory Zsófia mentette meg súlyos anyagi áldozatok árán. A pataki várat zsoldos hadsereg szállta meg. Fővezérük, Stahrenberg kapitány az összes várkaput befalaztatta, és a templom északi és déli falán két nagy boltíves kaput vágatott. Tizenkét évig – míg Thököly fel nem szabadította Patak várát – csak ezen az úton lehetett a várba bejutni. A templom első részét is birtokukba vették, az hol kaszárnya, hol lőporraktár, hol pedig istálló volt. Később kisebb-nagyobb tűzesetek károsították a templomot; vallási villongások ütötték fel fejüket.
Mindezek miatt szükségessé vált a járószint feltöltése. Amin most járunk, az az eredeti XV. századi járószint. A templom felújítása és restaurálása 1964-től 1970-ig tartott. Mindenhol az eredeti formák visszaállítására törekedtek. Kibontották az északi fal ablakait, de 1964-ben már az eredeti lőrések és az átjáró kapuk is be voltak falazva; a szintmagasság pedig a mostaninál másfél méterrel magasabb volt. Nagyon sok földet ástak ki, ennek felhasználása helyben megtörtént. Az egész templom alatt egy kriptarendszer húzódott: egy hosszú folyosó, két oldalán 22 kripta közel 200 koporsóval.
A vár gazdái (a Pálócziak, Perényiek, Dobók, Lórántffyak, Rákócziak), az udvartartás vezető emberei, főtisztek, papok, szerzetesek temetkeztek ide. Régen a koporsókba sok érték került, mert a nőket ékszereikkel, a férfiakat fegyvereikkel temették el, és a sírokba helyezett gyűrűk, keresztek, kelyhek, díszfegyverek értékesek voltak. A zsoldosok lehatoltak a kriptákba, és vandál munkát végeztek. Kifosztották a koporsókat, szétszórták a csontokat, összetörték a sírköveket, lefaragták a címereket, feliratokat. Amikor az ásatások során a feltáró régészek lehatoltak a kriptákba, szuvasodó csontokkal, törmelékekkel teli, vízbetöréses üregeket találtak. Az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség úgy döntött, hogy ezt már nem érdemes több millió forintért felújítani, hanem azzal a földdel, amit kitermeltek, az egész kriptarendszert feltöltötték, még a lejáratokat is körülbetonozták. Ma már csak a vaskarikákkal ellátott betonlapok jelzik, hol voltak a lejáratok.
1737-ben hatalmas tűzvész pusztított a városban és a várban. Égett az egész belváros és a várnegyed. A templom is tüzet fogott; beszakadt a mainál három méterrel magasabb gótikus boltozat, és kiégett a templom szép gótikus berendezése is. Ezek után a templom 50 évig romos állapotban, használaton kívül állt.
1787-ben kezdődött meg az alaposabb felújítás; ekkor készült el a ma is látható barokk dongaboltozat, és került helyére a templom barokk berendezése is. Az új boltozat statikája szétnyomta az oszlopsort, ezért az oszlopoknak 15-18 cm-es dőlésük van kifelé. A főoltár teljesen fából készült, majdnem teljesen tökéletes márványutánzattal. Az aranyozáshoz 4,5 kg aranyfüst-lemezt használtak föl. Az oltárt a budavári karmeliták készítették saját templomuk számára. (Az ő kolostoruk helyében ma sajnos egy várszínház működik.) Akkor került ide, amikor II. József feloszlatta rendjüket, és értékeiket elárvereztette. Az oltárkép a Szeplőtelen Fogantatást ábrázolja, amely Maulbertschnek, Mária Terézia udvari festőjének alkotása. A két mellékoltár szintén barokk fafaragás. Mindkettő a helyi trinitárius kolostorból került ide a rend feloszlatása után. A főoltár melletti a lorettói Fekete Madonnát, a kápolnában lévő pedig Szent Annát ábrázolja ölében a kis Szűz Máriával.
Az orgona a XVIII. század végén épült; 2 manuálos és 16 regiszteres barokk orgona, 1000 sípja van. Egy ideig az ország legszebb hangú hangszereként tartották számon, bár hangja most is csodálatos élményt képes nyújtani a hallgatóknak. A templom jó akusztikájának köszönhetően nyaranta koncerteket is rendeznek itt. Az északi fal bemélyedésében – a befalazott Stahrenberg-kapu helyén – egy 4 méter magas hársfa dombormű látható. A helyi fafaragó népművész, Mezei Tamás faragta ki a karácsony titkát. A mű 1975 karácsonyára készült el. Fent Bethlen, a három királyok; középen betlehemesek; lent egy magyar család, a háttérben zempléni falvak, fenyvesek láthatók. Az északi falon a kriptákból felkerült sírköveket és maradványokat állították ki. Az első ép sírkő – keletről nyugat felé haladva – Dobó Katalin fiának, Sebesi Ferencnek készült 1565-ben. (Ő 23 évesen esett el Szerencs török ostromában mint a vár kapitánya.) A kettős vörös márvány sírkő 1613-ból való. Az egri hős fia, Dobó Ferenc és felesége, Kerecsényi Judit nyugodott alatta. A legutolsó, vaskarikás sírkő Lórántffy Zsuzsanna egyik rendkívül művelt udvarhölgye, Szakmári Nyírő Katalin nyughelyét jelölte. A sírkövet 1634-ben faragták homokkőből. Az egyetlen, épebb magyar nyelvű sírkő az orgona alatt látható. 1623-ban készült a várnagy, Ibrányi Mihály édesanyjának, Rákóczi Sárának (aki Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem leánya volt) és két unokájának, Györgynek és Bálintnak. A bejárati ajtó két oldalán lévő két neogótikus sírkő a múlt századból való; a vár utolsó gazdáinak, Bretzenheim Ferdinándnak és Schwartzenberg Karolinának a sírköve. (Széchenyi kezdeményezésére ők indították meg a környék iparosítását; ők alapították 1831-ben a hollóházi porcelángyárat.) Az utolsó két vörös márvány emléktábla a Windischgrätz család tagjainak az emléktáblái. Ők 1875-ben kapták meg az uradalmat, és utódaik 1945-ig éltek itt. A két tábla azért csak emléktábla, mert ők már az ausztriai birtokukon temetkeztek.
A bejárat melletti csigalépcső az oratóriumba, a kegyúri karzatra vezet.
A keleti falnál lévő talapzaton található az a szekrényke, melyben Szent Erzsébet ereklyéje van elhelyezve. Az ereklye tartalmaz egy picinyke darabkát a koponyacsontjából és egy tenyérnyi nagyságú selyem-brokát ruha darabját. Az ereklye egy évben egyszer van nyitva: Pünkösd második napján, amikor Szent Erzsébet szentté avatásának évfordulóját ünnepeljük.
A templom előterében áll Szent Erzsébet és férje, Thüringiai Lajos őrgróf lovasszobra, Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművész alkotása.
2007. november 18-án a vatikáni pápai nuncius, Juliusz Janus Basilica Minor rangra emelte a vár templomát, a Sárospataki római katolikus templomot.
További látnivalók a közelben
Szállások a közelben
Szerkesztőségi ajánlat
Báthori Várkastély és Panoptikum
A Báthori-család a XIV
Sóstói Múzeumfalu
Magyarország második legnagyobb szabadtéri néprajzi múzeuma a megye öt különböző tájegységének népi építészetét mutatja be
Orfűi Tájház és Kemencés Udvar
A Muskátli Vendéglő mellett lévő Kemencés Udvarban, az ország különböző tájegységeinek kemencéit és a kemencében való sütés-főzés eszközeit, edényeit láthatják
Egri Érseki Palota Turisztikai és Látogatóközpont
Az Egri Érseki Palota, Magyarország legnagyobb, jelenleg is működő főpapi rezidenciája
Budapest Retro Élményközpont
EGY ÉLMÉNYDÚS, INTERAKTÍV IDŐUTAZÁSRA HÍVUNK A BUDAPEST RETRO ÉLMÉNYKÖZPONTBA!
Gyere el és…
Balatoni Múzeum
A Balaton legrégebben alapított és máig egyetlen "hivatalos" múzeuma a "Magyar Tenger" természeti és kulturális értékeit tárja elénk
Bakonybéli Tájház
Bakonybéli Tájház - Egy módos bakonybéli gazda háza; A bakonyi indián játék
A Bakonybéli Tájház a bakonyi népi építészet egyik legszebb példája
Kemenes Vulkánpark
A Kemenes Vulkán Park az ország egyetlen vulkanológiai kiállítását rejti
Bajor Gizi Színészmúzeum
A Bajor Gizi Színészmúzeum 1952-ben Gobbi Hilda kezdeményezésére alakult, ma az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet kiállítóhelye
Unicum Ház (Zwack Múzeum)
Bizonyára hallott már II
Aquacinema Gyógy- és Wellnessfürdő
A nagy múltú gyógyfürdő 4,5 hektáros területen 4 termál medencével, 3 élmény medencével, úszó- és gyerek medencével rendelkezik
Cinemaqua Film- és Naturpark
A látogatók elképesztő filmes világba csöppennek, ha ellátogatnak Kisvárdára
Fülei Szoborpark - Mesepark
A Balaton és Székesfehérvár között, egy kis faluban, Fülén népesült be szobrokkal nem is olyan régen egy falu széli fás terület
Park Orosháza
A hányattatott sorsú Hotel Alföld helyén vadonatúj Főtér épült fel Orosháza központjában, melyet 2013-ban adtak át a helyiek és az ide látogatók nagy örömére
Szigethalmi Vadaspark
A Csepel-sziget egyetlen állatparkja 2014 augusztusában Szigethalmon nyitotta meg kapuit
Esztergomi Dzsami és Veprech-torony
A DZSÁMI
A 400 éves egykori török imaház, az Uzicseli Hadzsi Ibrahim Dzsámi ma múzeumként működik
Ráckevei Hajómalom
A Ráckevei Hajómalom Magyarország utolsó hajómalmának, az ún
Folly Arborétum
Dédnagyapánk, Folly Gyula (1867-1915) pécsi orvos volt az, aki elsőként az 1900-as évek elején a hegyoldalba, az egykori cseres-kocsánytalan tölgyes állomány helyére egzótákat ültetett
Hubertlaki-tó (Bakonyi Gyilkos-tó)
A Hamuházi-séd és a Szalai-séd összefolyásánál, a Somberek-séd völgyében, apró tisztásként rejtőzködik az erdő mélyén a Hamuházi-rét
Salföldi kőtenger
A kőtenger úgy keletkezett, hogy a vulkanikus utóműködés idején ezen a vidéken hévizes források törtek föl, és a forró víz az itt található fehér homokot kemény kőhalmazzá cementálta, ragasztotta össze
Kvarcitsziklák
A község déli bejáratánál a műúttól mintegy 100 méterre különleges szikla alakzatok láthatók az út bal oldalán
Bazalt utca tanösvény
A környék fiatalon elhunyt, lelkes, nagy tudású, természetvédő meteorológusáról kapta a nevét
A szeretet szobra
A szobor a férfi és a nő közötti konfliktust ábrázolja, a drótok ezt jelenítik meg
Nádasdy-kastély
A hazánkban egyedülállónak számító historizáló, neogótikus, Tudor-stílusú épület minden restaurált és rekonstruált részlete romantikus időutazásra invitálja a látogatót
Esterházy-kastély
Az Esterházy család fraknói grófi ágának tatai kastélya a béke minden áldásával megajándékozta lakóit
Kéz kilátó
A tenyerünkön hordozunk téged, Farkaskútvölgyben!
Egy újabb csoda, amiért érdemes eljönnöd hozzánk
Vadászati Múzeum (Grassalkovich-kastély)
A Magyar Természettudományi Múzeum tagintézményeként megvalósuló Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum Kárpát-medence és Közép-Európa egyetlen olyan múzeuma, amely a XXI
Vers utca
A 2016-os „Balatonszárszó kulturális és aktív turisztikai fejlesztése” című pályázaton belül 2020 nyarán megvalósításra került a „Vers utca” elnevezésű interaktív elemekkel gazdagított, Balatonszárszó természeti, kulturális és szellemi értékeihez kapcsolódó projekt
Tiszafás tanösvény
A 3,9 km hosszú tanösvény Bánd település mellett található, viszont területileg Szentgálhoz tartozik
Biatorbágyi kaptárkövek
A Kő-hegy déli oldalán kelet-nyugat irányú mészkővonulat húzódik végig, az itt magasodó három sziklában összesen tíz sziklafülke található – közülük az egyik az ún
Kőtenger
A turisztikai irodalom kőtengernek is nevezi ezeket a nagy sziklatömbökből álló kőhátakat
Emese Park
Az Emese Park egy Szent István-kori falut elevenít meg a főváros közelében, Szigethalmon
Bory-vár
BORY JENŐ (1879-1959) építészmérnök, szobrászművész különleges építészeti, szobrászati műalkotását, a Bory-várat saját elgondolásai, tervei alapján két keze munkájával hozta létre
Kiemelt szállás ajánlatok
Bazilika alatt Panzió
A "Bazilika" Panzió Esztergom város központjában, közvetlenül a Bazilika alatt található
Bonvital Wellness & Gastro Hotel Hévíz****superior
Hévíz négycsillagos, exkluzív kialakítású szállodája a belváros szívében, a Tófürdő szomszédságában található
Borbély Vendégház
A Borbély Vendégház a birtok központ része, a kóstoló pince fölött található, szőlőskertek ölelésében
Atlas Apartman Bükfürdő
Szolgáltatásainkkal a pihenésre vágyó vendégeink igényeit szeretnénk kielégíteni
Akác-tanya
Jó hangulat és otthonos környezet…
Az Akác-tanya a finn-magyar tulajdonban lévő Innatura Hungary Kft
Szőlőskert Vendégház
Szőlőskert vendégházunkat a falusi turizmus keretein belül működtetjük Vajtán a Termálfürdőtől 400 méterre
Arika Vendégház
A vendégház, mely egy szép polgári kúria, Gyulán a fürdőövezetben, a belvárosban található, igényesen berendezett, a felújított várfürdő és az egyedülálló téglavár teljes közelségében
Iskolakert Apartman
Felújított apartmanunk családok, kisebb baráti társaságok részére nyújt kényelmes pihenési lehetőséget a "bodrogparti Athén" városában
Hotel Gizella
Az első magyar királynéról elnevezett szállodánk Veszprém egyik legrégibb negyedében, már az Árpád-korban létező városrészben található
Hotel Residence Ózon Conference & Wellness Hotel
A Hotel Residence Ózon****superior Conference & Wellness Hotel Budapesttől csupán 80 km-re a Kékes lábánál Mátraházán, 710 méterre a tengerszint felett várja kedves vendégeit
Graefl-kastély
“SOHA NEM AKARSZ ELMENNI”
Egy élhető világot szeretnénk, igaz százéves falak között, de korunk emberének igényeihez igazítva
Hotel Lövér
Hétvégi kirándulást vagy családi pihenést tervez? Romantikus napokat töltene el partnerével gyönyörű környezetben? Szeretne tenni valamit szépségéért, egészségéért?
HOTEL LÖVÉR - természet és wellness harmóniában
A szálloda a csend és nyugalom szigete, gyönyörű zöld környezetben a Soproni Természetvédelmi Terület közepén, mely speciális szubalpin klímájával tökéletes hely a szabadtéri sportok szerelmeseinek
JEKA „LÁSZLÓ” Ifjúsági Szálló
LÁSZLÓ házunk, ifjúsági szálláshelyünk Visegrád központjában helyezkedik el, így innen bármelyik visegrádi látnivaló gyalogosan elérhető
Tópart Cottage
A Cottage sokszínű hely, amely önmagában hordozza a családias hangulatot, igazán teljessé azonban a hozzánk érkező vendégek teszik
Dióliget
Talán Te is álmodozol Róla, hogy kiszállsz a mókuskerékből, kivonulsz a városból, életmódot váltasz és egy sokkal természet közelibb, vidéki légkörben éled a mindennapjaidat, ahol egészen más értékek válnak fontossá, mint amiben eddig léteztél
Várárok Apartman
Szeretettel várjuk önt és családját egész évben Gyula üdülõövezetében található új apartmanházunkban, ami a gyulai vár tövében, az egykori várárokban, a Várfürdõ fõbejáratától 150 méterre helyezkedik el, mindössze öt percnyi sétára a megújult belváros hangulatos teraszaitól és történelmi látványosságaitól
Mikor a templom elkészült, a vár gazdái a Pálócziak voltak. A család férfitagjai a török elleni harcokban elestek, a vár és így a templom is a Perényiek birtokába került, az ő idejük alatt volt a mohácsi vész (1526). Ezután vették körül az ország várait hatalmas védőfalakkal, hogy mire a török seregek megérkeznek az ostromra, védeni tudják a várat a támadókkal szemben. A pataki várat is megerősítették védőfallal, amely a Bodrogtól indulva a várat körülvéve a másik oldalon szintén a Bodrogig húzódott. A templom északi fala is szakasza lett ennek a falnak, ekkor vastagították meg, ágyúkilövőket, lőréseket vágtak bele. A pataki várban a törökkel nem háborúztak.
A XVI. század második felében évtizedeken át hol katolikus, hol pedig református istentiszteleteket tartottak benne. A reformáció Németországból terjedt el, de eleinte templomaik még nem voltak. Nálunk az volt a törvény: „Akié a föld, azé a vallás.” Amilyen vallású volt a földesúr, a jobbágyok is azt a vallást követték. Ha reformátusok voltak a vár gazdái, református istentiszteleteket tartottak a templomban. Ennek az állapotnak II. Rákóczi György felesége, Báthory Zsófia vetett véget: végleg visszaadta a templomot a katolikusoknak. Később megépült a szép nagy református templom, amelynek néhány éve ünnepeltük 200 éves fennállását.
Nagy változás történt a templomban a Wesselényi-féle összeesküvés után. Ennek okmányát a vár Sub Rosa – termében írták alá. Ez azonban a császár tudomására jutott, aki az összeesküvőket halállal büntette. Kivétel volt I. Rákóczi Ferenc, akinek az életét édesanyja, Báthory Zsófia mentette meg súlyos anyagi áldozatok árán. A pataki várat zsoldos hadsereg szállta meg. Fővezérük, Stahrenberg kapitány az összes várkaput befalaztatta, és a templom északi és déli falán két nagy boltíves kaput vágatott. Tizenkét évig – míg Thököly fel nem szabadította Patak várát – csak ezen az úton lehetett a várba bejutni. A templom első részét is birtokukba vették, az hol kaszárnya, hol lőporraktár, hol pedig istálló volt. Később kisebb-nagyobb tűzesetek károsították a templomot; vallási villongások ütötték fel fejüket.
Mindezek miatt szükségessé vált a járószint feltöltése. Amin most járunk, az az eredeti XV. századi járószint. A templom felújítása és restaurálása 1964-től 1970-ig tartott. Mindenhol az eredeti formák visszaállítására törekedtek. Kibontották az északi fal ablakait, de 1964-ben már az eredeti lőrések és az átjáró kapuk is be voltak falazva; a szintmagasság pedig a mostaninál másfél méterrel magasabb volt. Nagyon sok földet ástak ki, ennek felhasználása helyben megtörtént. Az egész templom alatt egy kriptarendszer húzódott: egy hosszú folyosó, két oldalán 22 kripta közel 200 koporsóval.
A vár gazdái (a Pálócziak, Perényiek, Dobók, Lórántffyak, Rákócziak), az udvartartás vezető emberei, főtisztek, papok, szerzetesek temetkeztek ide. Régen a koporsókba sok érték került, mert a nőket ékszereikkel, a férfiakat fegyvereikkel temették el, és a sírokba helyezett gyűrűk, keresztek, kelyhek, díszfegyverek értékesek voltak. A zsoldosok lehatoltak a kriptákba, és vandál munkát végeztek. Kifosztották a koporsókat, szétszórták a csontokat, összetörték a sírköveket, lefaragták a címereket, feliratokat. Amikor az ásatások során a feltáró régészek lehatoltak a kriptákba, szuvasodó csontokkal, törmelékekkel teli, vízbetöréses üregeket találtak. Az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség úgy döntött, hogy ezt már nem érdemes több millió forintért felújítani, hanem azzal a földdel, amit kitermeltek, az egész kriptarendszert feltöltötték, még a lejáratokat is körülbetonozták. Ma már csak a vaskarikákkal ellátott betonlapok jelzik, hol voltak a lejáratok.
1737-ben hatalmas tűzvész pusztított a városban és a várban. Égett az egész belváros és a várnegyed. A templom is tüzet fogott; beszakadt a mainál három méterrel magasabb gótikus boltozat, és kiégett a templom szép gótikus berendezése is. Ezek után a templom 50 évig romos állapotban, használaton kívül állt.
1787-ben kezdődött meg az alaposabb felújítás; ekkor készült el a ma is látható barokk dongaboltozat, és került helyére a templom barokk berendezése is. Az új boltozat statikája szétnyomta az oszlopsort, ezért az oszlopoknak 15-18 cm-es dőlésük van kifelé. A főoltár teljesen fából készült, majdnem teljesen tökéletes márványutánzattal. Az aranyozáshoz 4,5 kg aranyfüst-lemezt használtak föl. Az oltárt a budavári karmeliták készítették saját templomuk számára. (Az ő kolostoruk helyében ma sajnos egy várszínház működik.) Akkor került ide, amikor II. József feloszlatta rendjüket, és értékeiket elárvereztette. Az oltárkép a Szeplőtelen Fogantatást ábrázolja, amely Maulbertschnek, Mária Terézia udvari festőjének alkotása. A két mellékoltár szintén barokk fafaragás. Mindkettő a helyi trinitárius kolostorból került ide a rend feloszlatása után. A főoltár melletti a lorettói Fekete Madonnát, a kápolnában lévő pedig Szent Annát ábrázolja ölében a kis Szűz Máriával.
Az orgona a XVIII. század végén épült; 2 manuálos és 16 regiszteres barokk orgona, 1000 sípja van. Egy ideig az ország legszebb hangú hangszereként tartották számon, bár hangja most is csodálatos élményt képes nyújtani a hallgatóknak. A templom jó akusztikájának köszönhetően nyaranta koncerteket is rendeznek itt. Az északi fal bemélyedésében – a befalazott Stahrenberg-kapu helyén – egy 4 méter magas hársfa dombormű látható. A helyi fafaragó népművész, Mezei Tamás faragta ki a karácsony titkát. A mű 1975 karácsonyára készült el. Fent Bethlen, a három királyok; középen betlehemesek; lent egy magyar család, a háttérben zempléni falvak, fenyvesek láthatók. Az északi falon a kriptákból felkerült sírköveket és maradványokat állították ki. Az első ép sírkő – keletről nyugat felé haladva – Dobó Katalin fiának, Sebesi Ferencnek készült 1565-ben. (Ő 23 évesen esett el Szerencs török ostromában mint a vár kapitánya.) A kettős vörös márvány sírkő 1613-ból való. Az egri hős fia, Dobó Ferenc és felesége, Kerecsényi Judit nyugodott alatta. A legutolsó, vaskarikás sírkő Lórántffy Zsuzsanna egyik rendkívül művelt udvarhölgye, Szakmári Nyírő Katalin nyughelyét jelölte. A sírkövet 1634-ben faragták homokkőből. Az egyetlen, épebb magyar nyelvű sírkő az orgona alatt látható. 1623-ban készült a várnagy, Ibrányi Mihály édesanyjának, Rákóczi Sárának (aki Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem leánya volt) és két unokájának, Györgynek és Bálintnak. A bejárati ajtó két oldalán lévő két neogótikus sírkő a múlt századból való; a vár utolsó gazdáinak, Bretzenheim Ferdinándnak és Schwartzenberg Karolinának a sírköve. (Széchenyi kezdeményezésére ők indították meg a környék iparosítását; ők alapították 1831-ben a hollóházi porcelángyárat.) Az utolsó két vörös márvány emléktábla a Windischgrätz család tagjainak az emléktáblái. Ők 1875-ben kapták meg az uradalmat, és utódaik 1945-ig éltek itt. A két tábla azért csak emléktábla, mert ők már az ausztriai birtokukon temetkeztek.
A bejárat melletti csigalépcső az oratóriumba, a kegyúri karzatra vezet.
A keleti falnál lévő talapzaton található az a szekrényke, melyben Szent Erzsébet ereklyéje van elhelyezve. Az ereklye tartalmaz egy picinyke darabkát a koponyacsontjából és egy tenyérnyi nagyságú selyem-brokát ruha darabját. Az ereklye egy évben egyszer van nyitva: Pünkösd második napján, amikor Szent Erzsébet szentté avatásának évfordulóját ünnepeljük.
A templom előterében áll Szent Erzsébet és férje, Thüringiai Lajos őrgróf lovasszobra, Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművész alkotása.
2007. november 18-án a vatikáni pápai nuncius, Juliusz Janus Basilica Minor rangra emelte a vár templomát, a Sárospataki római katolikus templomot.