Sárospatak fejlődésének elindítója, mondhatni alapítója 1. András királyunk (1046-1060) és felesége Anasztázia. Retel vitéz utódaitól szerzik meg a pataki uradalmat a komáromi királyi birtokért cserébe 1047-ben. A királyi birtokká válásból fakadnak a település későbbi kiváltságai: capella regia, exemptus parochia, hospes-település, vásároshely, hiteleshely, stb.
Anonymus ezt írja a birtokcseréről: “Endre király Retel utódaival Patakot két ok miatt felcserélte. Először, mivel a vadászatra nézve hasznosnak bizonyult a király számára, másodszor mivel az ő neje nagyon szeretett azon a vidéken: lakni abból az okból, mert az oroszok vezérének volt a lánya, közelebb volt szülőföldjéhez, de másrészt félt is a germánok fejedelmének lejövetelétől.”
A birtokcsere fő oka a Kijevhez fűződő szoros érzelmi kapcsolat. I. Andrást Kijevből hívják haza a magyar trónra. Ö ugyanis l038-tól Bölcs Jaroszláv udvarában nevelkedett. A keresztségben is Oroszország védőszentjéről nevezték el Andrásnak. Jaroszláv nagyfejedelem lányát vette feleségül.
I. András és Anasztázia mélyen vallásosak voltak. Ilyen volt a neveltetésük, hiszen Bölcs Jaroszláv az oroszok Szent Istvánjának számít. Anasztáziát apja nyilván megfelelő munícióval engedte útra, anyagiak és lelkiek vonatkozásában is. Udvartartásában ott kellett, hogy legyenek a bazilissza apácák (mint Szent Imre herceg görög feleségének veszprémvölgyi bazilisszák) és papok is. A királynő és udvartartás a, valamint a szerzetesek elhelyezése jelentős építkezést indíthatott el Patakon. Két korabeli épület elhelyezkedését emelem ki, amiket ma már többé-kevésbé dokumentálni lehet. Valamelyikük környéke az emlékmű helyszíne is lehetne!
A biztosabban azonosítható épület a királynői kápolna, az un. rotunda. Az alapjaiban feltárt kis kerektemplom a vártemplom déli oldalán látható. Az 1965. évi ásatásokat vezető Molnár Vera a feltárt anyagok alapján a kápolna építését I. András által – a XI. század közepére valószínűsíti. Azonban nem ez a kápolna volt a település parochiális temploma, mert a környékén nem található temető. A rotunda valószínű titulusa: Szent Mihály főangyal (esetleg Szent Miklós).
A parochiális templom és a királynővel érkezett szerzetesek kolostora a mai görög katolikus templom környezetében épülhetett fel. A szakemberek az 1238-ban már működő domonkos kolostor helyét keresve jutottak arra a következtetésre, hogy az a Hustácon “lévő görög katolikus templom helyén állhatott. Gyurkó János építőmérnök a középkori városszerkezetből következtetett erre. J.Dankó Katalin doktori értekezésében három érvet sorakoztat fel az előbbi vélemény mellett. Legkézzelfoghatóbb argumentuma az, “hogy 1965-ben a görög katolikus templom déli oldalán vízvezetékcső fektetésekor falakat vágtak át, oly szélesek voltak, hogy alig-alig bírták szétvésni.”
Görög katolikus parókus elődöm Körte Ferenc állítása is alátámasztja az elmondottakat. Tőle hallottam, hogy a templom déli oldalán a kapuhoz közel nem maradtak meg az elültetett fenyőfa csemeték, de még az akác sem, mert valami régi pince vagy üreg (amiről a kihalt öregek beszéltek) kipárolgása elsorvasztja azokat.
Véleményem szerint a domonkos kolostor nem új építésű rendház volt, hanem a korábban görög szertartású elnéptelenedett kolostor lett átadva a domonkos oknak. Ebben a korban ez volt az egyházpolitika tendenciája. 1204. után, a bizánci latin császárság felállítását követően végleg elhidegült, tényleg elszakadt egymástól Nyugat és Kelet kereszténysége. A IV. lateráni zsinat 1215-ben már utasította a latin püspököket, hogy a keleti szertartásúakat latin papok küldésével térítsék vissza a skizmából. Ez a rendelkezés okozza a görög szertartású kolostorok XIII. századi elnéptelenedését.
1204-ben Imre királyunk még azt kéri Ill. Ince pápától, hogy a görög szertartású hazai kolostorokat szervezze egy görög szertartású püspök joghatósága alá. A pápa válaszából tudjuk, hogy akkor Magyarországon egy latin szertartású kolostor van, de “sok görög”.
Ugyanennek az Imre királynak maradt fenn 1201-ből keletkezett kiváltságlevele – amely 40 évvel megelőzi a korai városi privilégiumokat -, amelyben ezt írja Imre: “Patak idegenjeinek (hospesek), akik Szent Miklós egyházához tartoznak megengedjük, hogy az itt meghatározott szabadság oltalmát élvezzék …., amit ésszerűen megállapított a megelőző királyok tekintélye az ő hasznukra...”
Az olaszi vendégnépek kérésére V. István (1272) és IV. László (1285) átírja az ő számukra az oklevelet. Ebben az átírásban maradt fenn az idézett szöveg, és nagyon is kétséges, hogy a Bodrogolasziakra kellene azt érteni. “A megelőző királyok tekintélye . . .” egyértelmübben vezet el az I. András feleségének udvartartásához tartozó kijeviekhez. Ezeknek lehetett egy “Szent Miklós egyháza”, ami körül temetőnek is lenni kellett (a rotunda körül ugyanis nincs), és nem túl messze helyezkedett el a királynői udvarháztól. Ezt a templomot és a közelében lévő rendházat kaphatták meg a domonkosok, ami a Hustácon lévő görög katolikus templom környékét tette máig szent hellyé. A “Szent Miklós egyház” Bodrogolasziba helyezése egyébként is erősen vitatható.
A domonkos kolostorból 1259-ből egy csodás gyógyulásról tudósítanak: “Az Úr 1259. évében midőn a nép Patakról a Szentegyházba érkezett… odajárult a nép a mártír szent ereklyéihez. Egy bizonyos orosz asszony, akinek a jobb keze súlyos sérülésben volt, meggyógyult.”
A híradás igazolja, hogy még 1259-ben, a tatárjárás pusztítása után is maradtak Patakon “oroszok” (valószínű csak a vallási hovatartozást jelentette, hazánkban a görög vagy az ószláv liturgikus nyelv a II. vatikáni zsinatig kötelezőnek számított), akik között kell keresni a fenti privilégiumok címzettjeit. Ez a templom lehetett korábban az I. András által épített “Szent Miklós egyház”, mert az ún. “orosz asszony” otthonosan, mély hittel éli meg vallásosságát ezen a helyen, noha a domonkosok egyik feladata éppen az, hogy megtérítse őt a “skizmából”…
Az Anasztázia királyné idejebeli építkezés valószínűleg több évig tartott. A pataki birtok 1047-ben került a birtokukba. Anonymus szerint a germán császár betörésétől is tartva kerül a királyné Patakra. Ez a betörés csak 1051-ben, III. Henrik hadjárata lehetett. Az alapvető építkezés és letelepedés tehát 1051-re már megvalósulhatott.
További látnivalók a közelben
Szállások a közelben
Szerkesztőségi ajánlat
Báthori Várkastély és Panoptikum
A Báthori-család a XIV
Sóstói Múzeumfalu
Magyarország második legnagyobb szabadtéri néprajzi múzeuma a megye öt különböző tájegységének népi építészetét mutatja be
Orfűi Tájház és Kemencés Udvar
A Muskátli Vendéglő mellett lévő Kemencés Udvarban, az ország különböző tájegységeinek kemencéit és a kemencében való sütés-főzés eszközeit, edényeit láthatják
Egri Érseki Palota Turisztikai és Látogatóközpont
Az Egri Érseki Palota, Magyarország legnagyobb, jelenleg is működő főpapi rezidenciája
Budapest Retro Élményközpont
EGY ÉLMÉNYDÚS, INTERAKTÍV IDŐUTAZÁSRA HÍVUNK A BUDAPEST RETRO ÉLMÉNYKÖZPONTBA!
Gyere el és…
Balatoni Múzeum
A Balaton legrégebben alapított és máig egyetlen "hivatalos" múzeuma a "Magyar Tenger" természeti és kulturális értékeit tárja elénk
Bakonybéli Tájház
Bakonybéli Tájház - Egy módos bakonybéli gazda háza; A bakonyi indián játék
A Bakonybéli Tájház a bakonyi népi építészet egyik legszebb példája
Kemenes Vulkánpark
A Kemenes Vulkán Park az ország egyetlen vulkanológiai kiállítását rejti
Bajor Gizi Színészmúzeum
A Bajor Gizi Színészmúzeum 1952-ben Gobbi Hilda kezdeményezésére alakult, ma az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet kiállítóhelye
Unicum Ház (Zwack Múzeum)
Bizonyára hallott már II
Aquacinema Gyógy- és Wellnessfürdő
A nagy múltú gyógyfürdő 4,5 hektáros területen 4 termál medencével, 3 élmény medencével, úszó- és gyerek medencével rendelkezik
Cinemaqua Film- és Naturpark
A látogatók elképesztő filmes világba csöppennek, ha ellátogatnak Kisvárdára
Fülei Szoborpark - Mesepark
A Balaton és Székesfehérvár között, egy kis faluban, Fülén népesült be szobrokkal nem is olyan régen egy falu széli fás terület
Park Orosháza
A hányattatott sorsú Hotel Alföld helyén vadonatúj Főtér épült fel Orosháza központjában, melyet 2013-ban adtak át a helyiek és az ide látogatók nagy örömére
Szigethalmi Vadaspark
A Csepel-sziget egyetlen állatparkja 2014 augusztusában Szigethalmon nyitotta meg kapuit
Esztergomi Dzsami és Veprech-torony
A DZSÁMI
A 400 éves egykori török imaház, az Uzicseli Hadzsi Ibrahim Dzsámi ma múzeumként működik
Ráckevei Hajómalom
A Ráckevei Hajómalom Magyarország utolsó hajómalmának, az ún
Folly Arborétum
Dédnagyapánk, Folly Gyula (1867-1915) pécsi orvos volt az, aki elsőként az 1900-as évek elején a hegyoldalba, az egykori cseres-kocsánytalan tölgyes állomány helyére egzótákat ültetett
Hubertlaki-tó (Bakonyi Gyilkos-tó)
A Hamuházi-séd és a Szalai-séd összefolyásánál, a Somberek-séd völgyében, apró tisztásként rejtőzködik az erdő mélyén a Hamuházi-rét
Salföldi kőtenger
A kőtenger úgy keletkezett, hogy a vulkanikus utóműködés idején ezen a vidéken hévizes források törtek föl, és a forró víz az itt található fehér homokot kemény kőhalmazzá cementálta, ragasztotta össze
Kvarcitsziklák
A község déli bejáratánál a műúttól mintegy 100 méterre különleges szikla alakzatok láthatók az út bal oldalán
Bazalt utca tanösvény
A környék fiatalon elhunyt, lelkes, nagy tudású, természetvédő meteorológusáról kapta a nevét
A szeretet szobra
A szobor a férfi és a nő közötti konfliktust ábrázolja, a drótok ezt jelenítik meg
Nádasdy-kastély
A hazánkban egyedülállónak számító historizáló, neogótikus, Tudor-stílusú épület minden restaurált és rekonstruált részlete romantikus időutazásra invitálja a látogatót
Esterházy-kastély
Az Esterházy család fraknói grófi ágának tatai kastélya a béke minden áldásával megajándékozta lakóit
Kéz kilátó
A tenyerünkön hordozunk téged, Farkaskútvölgyben!
Egy újabb csoda, amiért érdemes eljönnöd hozzánk
Vadászati Múzeum (Grassalkovich-kastély)
A Magyar Természettudományi Múzeum tagintézményeként megvalósuló Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum Kárpát-medence és Közép-Európa egyetlen olyan múzeuma, amely a XXI
Vers utca
A 2016-os „Balatonszárszó kulturális és aktív turisztikai fejlesztése” című pályázaton belül 2020 nyarán megvalósításra került a „Vers utca” elnevezésű interaktív elemekkel gazdagított, Balatonszárszó természeti, kulturális és szellemi értékeihez kapcsolódó projekt
Tiszafás tanösvény
A 3,9 km hosszú tanösvény Bánd település mellett található, viszont területileg Szentgálhoz tartozik
Biatorbágyi kaptárkövek
A Kő-hegy déli oldalán kelet-nyugat irányú mészkővonulat húzódik végig, az itt magasodó három sziklában összesen tíz sziklafülke található – közülük az egyik az ún
Kőtenger
A turisztikai irodalom kőtengernek is nevezi ezeket a nagy sziklatömbökből álló kőhátakat
Emese Park
Az Emese Park egy Szent István-kori falut elevenít meg a főváros közelében, Szigethalmon
Bory-vár
BORY JENŐ (1879-1959) építészmérnök, szobrászművész különleges építészeti, szobrászati műalkotását, a Bory-várat saját elgondolásai, tervei alapján két keze munkájával hozta létre
Kiemelt szállás ajánlatok
Bazilika alatt Panzió
A "Bazilika" Panzió Esztergom város központjában, közvetlenül a Bazilika alatt található
Bonvital Wellness & Gastro Hotel Hévíz****superior
Hévíz négycsillagos, exkluzív kialakítású szállodája a belváros szívében, a Tófürdő szomszédságában található
Borbély Vendégház
A Borbély Vendégház a birtok központ része, a kóstoló pince fölött található, szőlőskertek ölelésében
Atlas Apartman Bükfürdő
Szolgáltatásainkkal a pihenésre vágyó vendégeink igényeit szeretnénk kielégíteni
Akác-tanya
Jó hangulat és otthonos környezet…
Az Akác-tanya a finn-magyar tulajdonban lévő Innatura Hungary Kft
Szőlőskert Vendégház
Szőlőskert vendégházunkat a falusi turizmus keretein belül működtetjük Vajtán a Termálfürdőtől 400 méterre
Arika Vendégház
A vendégház, mely egy szép polgári kúria, Gyulán a fürdőövezetben, a belvárosban található, igényesen berendezett, a felújított várfürdő és az egyedülálló téglavár teljes közelségében
Iskolakert Apartman
Felújított apartmanunk családok, kisebb baráti társaságok részére nyújt kényelmes pihenési lehetőséget a "bodrogparti Athén" városában
Hotel Gizella
Az első magyar királynéról elnevezett szállodánk Veszprém egyik legrégibb negyedében, már az Árpád-korban létező városrészben található
Hotel Residence Ózon Conference & Wellness Hotel
A Hotel Residence Ózon****superior Conference & Wellness Hotel Budapesttől csupán 80 km-re a Kékes lábánál Mátraházán, 710 méterre a tengerszint felett várja kedves vendégeit
Graefl-kastély
“SOHA NEM AKARSZ ELMENNI”
Egy élhető világot szeretnénk, igaz százéves falak között, de korunk emberének igényeihez igazítva
Hotel Lövér
Hétvégi kirándulást vagy családi pihenést tervez? Romantikus napokat töltene el partnerével gyönyörű környezetben? Szeretne tenni valamit szépségéért, egészségéért?
HOTEL LÖVÉR - természet és wellness harmóniában
A szálloda a csend és nyugalom szigete, gyönyörű zöld környezetben a Soproni Természetvédelmi Terület közepén, mely speciális szubalpin klímájával tökéletes hely a szabadtéri sportok szerelmeseinek
JEKA „LÁSZLÓ” Ifjúsági Szálló
LÁSZLÓ házunk, ifjúsági szálláshelyünk Visegrád központjában helyezkedik el, így innen bármelyik visegrádi látnivaló gyalogosan elérhető
Tópart Cottage
A Cottage sokszínű hely, amely önmagában hordozza a családias hangulatot, igazán teljessé azonban a hozzánk érkező vendégek teszik
Dióliget
Talán Te is álmodozol Róla, hogy kiszállsz a mókuskerékből, kivonulsz a városból, életmódot váltasz és egy sokkal természet közelibb, vidéki légkörben éled a mindennapjaidat, ahol egészen más értékek válnak fontossá, mint amiben eddig léteztél
Várárok Apartman
Szeretettel várjuk önt és családját egész évben Gyula üdülõövezetében található új apartmanházunkban, ami a gyulai vár tövében, az egykori várárokban, a Várfürdõ fõbejáratától 150 méterre helyezkedik el, mindössze öt percnyi sétára a megújult belváros hangulatos teraszaitól és történelmi látványosságaitól
Anonymus ezt írja a birtokcseréről: “Endre király Retel utódaival Patakot két ok miatt felcserélte. Először, mivel a vadászatra nézve hasznosnak bizonyult a király számára, másodszor mivel az ő neje nagyon szeretett azon a vidéken: lakni abból az okból, mert az oroszok vezérének volt a lánya, közelebb volt szülőföldjéhez, de másrészt félt is a germánok fejedelmének lejövetelétől.”
A birtokcsere fő oka a Kijevhez fűződő szoros érzelmi kapcsolat. I. Andrást Kijevből hívják haza a magyar trónra. Ö ugyanis l038-tól Bölcs Jaroszláv udvarában nevelkedett. A keresztségben is Oroszország védőszentjéről nevezték el Andrásnak. Jaroszláv nagyfejedelem lányát vette feleségül.
I. András és Anasztázia mélyen vallásosak voltak. Ilyen volt a neveltetésük, hiszen Bölcs Jaroszláv az oroszok Szent Istvánjának számít. Anasztáziát apja nyilván megfelelő munícióval engedte útra, anyagiak és lelkiek vonatkozásában is. Udvartartásában ott kellett, hogy legyenek a bazilissza apácák (mint Szent Imre herceg görög feleségének veszprémvölgyi bazilisszák) és papok is. A királynő és udvartartás a, valamint a szerzetesek elhelyezése jelentős építkezést indíthatott el Patakon. Két korabeli épület elhelyezkedését emelem ki, amiket ma már többé-kevésbé dokumentálni lehet. Valamelyikük környéke az emlékmű helyszíne is lehetne!
A biztosabban azonosítható épület a királynői kápolna, az un. rotunda. Az alapjaiban feltárt kis kerektemplom a vártemplom déli oldalán látható. Az 1965. évi ásatásokat vezető Molnár Vera a feltárt anyagok alapján a kápolna építését I. András által – a XI. század közepére valószínűsíti. Azonban nem ez a kápolna volt a település parochiális temploma, mert a környékén nem található temető. A rotunda valószínű titulusa: Szent Mihály főangyal (esetleg Szent Miklós).
A parochiális templom és a királynővel érkezett szerzetesek kolostora a mai görög katolikus templom környezetében épülhetett fel. A szakemberek az 1238-ban már működő domonkos kolostor helyét keresve jutottak arra a következtetésre, hogy az a Hustácon “lévő görög katolikus templom helyén állhatott. Gyurkó János építőmérnök a középkori városszerkezetből következtetett erre. J.Dankó Katalin doktori értekezésében három érvet sorakoztat fel az előbbi vélemény mellett. Legkézzelfoghatóbb argumentuma az, “hogy 1965-ben a görög katolikus templom déli oldalán vízvezetékcső fektetésekor falakat vágtak át, oly szélesek voltak, hogy alig-alig bírták szétvésni.”
Görög katolikus parókus elődöm Körte Ferenc állítása is alátámasztja az elmondottakat. Tőle hallottam, hogy a templom déli oldalán a kapuhoz közel nem maradtak meg az elültetett fenyőfa csemeték, de még az akác sem, mert valami régi pince vagy üreg (amiről a kihalt öregek beszéltek) kipárolgása elsorvasztja azokat.
Véleményem szerint a domonkos kolostor nem új építésű rendház volt, hanem a korábban görög szertartású elnéptelenedett kolostor lett átadva a domonkos oknak. Ebben a korban ez volt az egyházpolitika tendenciája. 1204. után, a bizánci latin császárság felállítását követően végleg elhidegült, tényleg elszakadt egymástól Nyugat és Kelet kereszténysége. A IV. lateráni zsinat 1215-ben már utasította a latin püspököket, hogy a keleti szertartásúakat latin papok küldésével térítsék vissza a skizmából. Ez a rendelkezés okozza a görög szertartású kolostorok XIII. századi elnéptelenedését.
1204-ben Imre királyunk még azt kéri Ill. Ince pápától, hogy a görög szertartású hazai kolostorokat szervezze egy görög szertartású püspök joghatósága alá. A pápa válaszából tudjuk, hogy akkor Magyarországon egy latin szertartású kolostor van, de “sok görög”.
Ugyanennek az Imre királynak maradt fenn 1201-ből keletkezett kiváltságlevele – amely 40 évvel megelőzi a korai városi privilégiumokat -, amelyben ezt írja Imre: “Patak idegenjeinek (hospesek), akik Szent Miklós egyházához tartoznak megengedjük, hogy az itt meghatározott szabadság oltalmát élvezzék …., amit ésszerűen megállapított a megelőző királyok tekintélye az ő hasznukra...”
Az olaszi vendégnépek kérésére V. István (1272) és IV. László (1285) átírja az ő számukra az oklevelet. Ebben az átírásban maradt fenn az idézett szöveg, és nagyon is kétséges, hogy a Bodrogolasziakra kellene azt érteni. “A megelőző királyok tekintélye . . .” egyértelmübben vezet el az I. András feleségének udvartartásához tartozó kijeviekhez. Ezeknek lehetett egy “Szent Miklós egyháza”, ami körül temetőnek is lenni kellett (a rotunda körül ugyanis nincs), és nem túl messze helyezkedett el a királynői udvarháztól. Ezt a templomot és a közelében lévő rendházat kaphatták meg a domonkosok, ami a Hustácon lévő görög katolikus templom környékét tette máig szent hellyé. A “Szent Miklós egyház” Bodrogolasziba helyezése egyébként is erősen vitatható.
A domonkos kolostorból 1259-ből egy csodás gyógyulásról tudósítanak: “Az Úr 1259. évében midőn a nép Patakról a Szentegyházba érkezett… odajárult a nép a mártír szent ereklyéihez. Egy bizonyos orosz asszony, akinek a jobb keze súlyos sérülésben volt, meggyógyult.”
A híradás igazolja, hogy még 1259-ben, a tatárjárás pusztítása után is maradtak Patakon “oroszok” (valószínű csak a vallási hovatartozást jelentette, hazánkban a görög vagy az ószláv liturgikus nyelv a II. vatikáni zsinatig kötelezőnek számított), akik között kell keresni a fenti privilégiumok címzettjeit. Ez a templom lehetett korábban az I. András által épített “Szent Miklós egyház”, mert az ún. “orosz asszony” otthonosan, mély hittel éli meg vallásosságát ezen a helyen, noha a domonkosok egyik feladata éppen az, hogy megtérítse őt a “skizmából”…
Az Anasztázia királyné idejebeli építkezés valószínűleg több évig tartott. A pataki birtok 1047-ben került a birtokukba. Anonymus szerint a germán császár betörésétől is tartva kerül a királyné Patakra. Ez a betörés csak 1051-ben, III. Henrik hadjárata lehetett. Az alapvető építkezés és letelepedés tehát 1051-re már megvalósulhatott.